Nyelvtudományi Közlemények 67. kötet (1965)
Tanulmányok - Magdics Klára: Szintetizált anyaggal végzett magyar magánhangzó-felismerési kísérletek 355
SZINTETIZÁLT ANYAGGAL VÉGZETT MAGYAR MAGÁNHANGZŐFELISMERÉSI KÍSÉRLETEK 375 12. táblázat Egyszavas mondatokkal a hangsúlyos magánhangzó F3 -módosítása mellett végzett érthetőségi kísérletek eredménye •á •0 A formáns : r e k v e ne i £ 1 módosítás m értél: e (H s-ben) Szint. •á •0 3 1 500 700 (900(—1000) mondat •á •0 É 1 ^ 3 Éh ] S Éh É Éh •á •0 T | Te T Te T Te | T Te Kies • 5 15 5 15 4 16 1 19 Szép * 8 12 8 12 5 15 5 15 Ezt 4 16 4 5 15 10 5 5 15 Sápadt t 4 20 19 1 20 19 1 20 17 3 20 16 4 ^4zok t 4 20 20 20 20 20 20 20 20 Most 4 20 20 20 20-i7tas 4 20 20 20 20 Sütött t 4 20 20 19 08 1 2 17 15 3 5 16 10 4 10 Ű 4 14 6 14 6 15 5 15 5 Öt 4 20 18 2 10 10 14 6 Ő t 4 15 15 5 5 15 15 5 5 10 10 10 10 8 10 12 10 szerint érthetetlenné tette a kifejezést. Az izolált e : esetében a felismerhetetlenség már 10 Hz-es F0 -emelésnél jelentkezett az alanyok 60%-ánál (vö. 8. táblázat). A fenti kísérletek konklúziójaként arra a kérdésre kell feleletet adnunk, hogy melyek a vizsgált magánhangzók Fn -, A n - és F 0 -érthetőség határértékei. ,más szóval: meddig módosíthatók tehát a kérdéses magánhangzók Fn -, A„- és F 0 -értékei anélkül, hogy a módosítás a hangok, illetőleg a mondatok megértésót gátolná. A választ a 15. táblázat foglalja össze szemléletesen. Az érthetőség határértékének nevezem az F„— An - és F0 -módosításnak azt az értékét, amelynél a szavazóknak legalább 50%-a szerint felismerhető még a hang, illetőleg a mondat. A *-gal megjelölt számok azt jelentik, hogy az illető hangot vagy mondatot az alanyoknak legalább a fele a módosítás legutolsó fokán is érthetőnek tartotta. A táblázaton látható nullák (0) azt jelentik, hogy az érték az érthetőség keretein belül nem módosítható. Azt látjuk^ hogy az Fn -, A„- és F 0 -értékek emelése általában erősebben befolyásolta a megértést, mint az értékek süllyesztése. A mondatok lényegesen nagyobb toleranciát mutattak mindennemű módosítással szemben, mint az izolált hangok. A három akusztikai tényező közül kétségkívül à formánsfrekvencia, mégpedig elsősorban az első két formáns frekvenciája, volt a legszámottevőbb az izolált hangok és a mondatok megértése terén. A módosításokkal szemben az elölképzett magánhangzók sokkal nagyobb érzékenységet mutattak, mint a hátulképzettek. Az izolált i és e: azonnal elvesztette érthető-' 13*
