Nyelvtudományi Közlemények 67. kötet (1965)

Tanulmányok - Szabó László: Újabb finnugrisztikai kutatások a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Petrozavodszki Nyelv-, Irodalom- és Történettudományi Intézetében 155

156 ISMERTETÉSEK - SZEMLE eposz alapjairól, EINO KARHU a finn irodalom és Oroszország kapcsolatáról írt kétkötetes tanulmányt. A szektor közös munkája a karjalai költészet antológiája. Értékes munka ÜNELMA KONKKA karjalai népmesegyûjteménye, melyben a szerző 80 karjalai szövegegységet közöl orosz fordítással és a karjalai mesék sajátosságainak elméletei feldolgozásával. Hamarosan meg fog jelenni ugyancsak KONKKA tollából egy könyv a karjalai szatirikus mesékről. Sok éves munkájának eredményét fogja publikálni JEVSZEJEV a finnugor folklór közös sajátosságairól írt művében. KONKKA és TUPICINA dél-karjalai mesegyűjteményt készít elő publikálásra. Legközelebbi terveik között szerepel egy karjalai dalgyűjtemény összeállítása. Az Intézetnek létszám és eredmények tekintetében egyik legerősebb egysége a nyelvtudományi szektor. E szektor célja a Karjala területén beszélt balti-finn nyelvek, valamint a szomszédos területeken: a Kóla-félszigeten és a kalinyini járásban beszélt balti-finn, illetőleg egyéb finnugor nyelvek nyelvjárásainak kutatása. Munkájukban segíti őket a közvetlen anyaggyűjtés lehetősége. Minden évben szerveznek expedíciókat karjalai, vepsze, ingermanlandi finn, valamint lapp nyelvjárási anyag gyűjtése céljából. Az élő nyelvi anyag bőségén kívül sok témát, munkaalkalmat nyújt nekik a helyszínen rendelkezésükre álló gazdag levéltár. E szektor jó munkájának egyik titka a közösség szerencsés személyi •összetétele. Idős, tapasztalt szakembek és tehetséges, lelkes fiatal kutatók egyesülnek jó kollektívában, jó vezető irányításával. Lakó György látogatása idején a „nyelvtudományi csoport"-nak csak két állandó munkatársa volt, de ugyanakkor öt aspiráns folytatott nyelvészeti tanulmányokat (vö. i. m. 189). Ma már nem csoport, hanem külön szektor foglalkozik nyelvtudománnyal. Ebben a szektorban 12 munkatárs dolgozik G. M. Kert vezetésével. Kandidátusi disszertációjában KERT finn mondattani kérdéseket vizsgált, majd áttért a kólai-lap nyelvjárások kutatására, s e területen jelentős eredményeket ért el. Kólai-lapp szöveggyűjteménye az alig kutatott kildini és a még kevésbé kutatott jokanygai (ter-lapp) nyelvjárást teszi hozzáférhetővé a nyelvtudomány számára. Ezen kívül több értékes lapp hangtani és alaktani tárgyú cikket publikált a szektor periodikusan megjelenő cikkgyűjteményében (npH6ajiTHHCKO-(J)HHCKoe H3biK03HaHne) és másutt. Sokat igér KERTnek egy fonetikussal, M. MATUSZEVicscsel, a Leningrádi Zsdánov Egyetem profeszszorával közösen Írandó munkája. Tárgya a kólai-lapp nyelvjárások fonémarendszerének kísérleti fonetikai vizsgálata (vö. HAJDÚ PÉTER—MIKOLA TIBOR, Az 1962. év finnugor nyelvészeti munkássága: Néprajz és Nyelvtudomány Vu. 167—8; ERDŐDI JÓZSEF, Három D. V. Bubrihnak szentelt emlékkönyv: NyK. LXV, 479 — 80). KERTen kívül lappal foglalkozik az Intézetben a lapp származású T. V. MATRJOHINA. Nagy energiával és hozzáértéssel dolgozik a karjalai nyelvjárások kutatásán G. N. MAKAROV, az 1963-ban megjelent kalinyin (tveri) karjalai szöveggyűjteménynek, valamint egy régebbi, karjalai folklórt tartalmazó kötetnek és sok folyóiratcikknek a szerzője. Karjalai nyelvjárásokkal foglalkozik még A. A. BELJAKOV, A. P. BARANCEV, O. V. JEVDOKIMOVA és A. P. SZEZONOVA. Több balti-finn nyelv (vepsze, vót, ingermanlandi finn nyelvjárások) vizsgálata terén végez eredményes munkát M. M. HÄMÄLÄINEN. A felsorolt 12 kutatón kívül még két aspiráns foglalkozik e szektorban nyelvtudománnyal: V. T. MELINEN (karjalai hidronomika) és I. V. SALO porosz-finnségi kapcsolatok).