Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)

Tanulmányok - Rédei Károly: Obi-ugor jövevényszók a zürjén nyelvben 3

4 RÉDEI KÁROLY A zürj. %arnö feltehetőleg elhasonulással jött létre: yarnor >> %arnól > I. %arnö. — Az vismai jellegű nyelvjárásokban l szóvégi helyzetben nem fordul elő, ezért a %arnól szó a lo (lolis) típusú szók analógiájára %arnö hangalakúvá vált. SZORVACSOVA (177) a zűrjén szót az osztj. (KT. 335) DN. %arcCmcL 'Querband, Weidenband am Schlitten, Ulme' szóval vetette egybe. Ez azonban hangtani okokból nem fogadható el. 2. (SzrSzlKomi) I. (Ob) %olam 'Ha3BaHne BOAflHoro pacTeHHH'; (VÁSZOLYI) I. (Mizi) %olam ua. < osztj. (KT. 301) Kaz. ^ola'm, O. xö^am 'ein im Wasser (copi.) wachsendes Gras'. 3. (SzrSzlKomi) I. (Ob) %ort 'njiec, qacTb peKH OT o/mwo H3rHÖa AO Apyroro, npHMoe TeqeHHe'. < osztj. (KT. 330) Kaz. %orf 'gerade, schmale Strecke eines Moores oder Flusses, »wie ein Rohr, weithin sichtbar» (nicht sicher)'. SZORVACSOVA (177) a zűrjén szót tévesen az osztj. (KT. 330) DN. xor 'Strecke eines Flusses, wo sich an den Ufern keine Sandablagerungen befinden' alakból származtatja. v 4. (WUo.) V., Sz., Pecs., Lu., Le., L, Ud. jaran 'Samojede (V., Pecs., L, Ud.), ein Volk irgendwo im Norden in der Gegend der Vycegda (Sz., Lu.), die im Norden wohnenden Svrjänen, im Norden wohnender Syrjäne (Le.)'. <vog. (MSz.)É. jârèn, K. joryén 'szamojéd' vagy < osztj. (KT. 184—5) DN. iä'ren 'Samojede', V. ivrya'n: i. ià^ 'die Samojeden', Vj. inrjça'n: i. pöy§r 'hohe Rohrpflanze', Trj. iarycCn : i. Jgö' 'die ganz in der Nähe, bei Surgut wohnenden Samojeden, die Jasak nach Berezov zahlen', Ni. imn^', Kaz. iörnri', iördn' = DN. WUo. (Syrj~ <Wog. od.~Ost].?)7ToivoNEN: FUF. XXXII, 104 (zürj. 1 <vog. v. osztj.); STEINITZ: Zeitschrift für Slawistik V, 600—1 (zürj. <vog. v. osztj.). Zürj. > or. apán, epán' 'Samojede', vö. STEINITZ: i. h.; másképp: KÁLMÁN: NyK. LUI, 168 (or. <vog.). 5. (SzrSzlKomi) I. jodum 'noJiocKH öepecTbi /yin noKpbiuiKH JieTHnx MyMOß'; (VÁSZOLYI) I. (Kanyin) jodum 'sátorfedőláp (nyírfakéregből)'. <osztj. (KT. 198) Ni. iù'lerri 'Rindenscheibe der Hütte (aus 2—3 Streifen)', Kaz. iQU'rn 'Rindenscheibe der Hütte (aus 2 — 3 Streifen), aus 2—3—4 einfachen Streifen genähte Rindenscheibe', O. ihde'm = Ni. RÉDEI: ALH. XIII, 309. * SZORVACSOVA (172) a zűrjén szót a jurák (PTY. 161, 305) ëdeMbi 'o6py6oK, *iyp6aH'; (LEHT. 139) Szj. jödem 'Balken, Bauholz' szóból származtatta. Egyeztetése hangtani (a zürj. -d-nek nem felelhet meg szám. -d-) és jelentéstani (a zürj. szó 'noJiocKH ÖepecTbi . . .' jelentése nem illik a szám. szó 'Balken, Bauholz' jelentéséhez) nehézségek miatt nem fogadható el (vö. RÉDEI: i. h.). LEHTISALO (i. h.) szerint a jurák szó szintén osztjákból való átvétel. 6. (SzrSzlKomi) I. (Ob) kaldanka 'xaHTbiHCKan JTOAO^Ka (HOC H KOpMa ocTpbie)'. E szó osztják eredetijét nem ismerem. Lehetséges — legalábbis a -ka végződés erre utal —, hogy szavunk orosz közvetítéssel került a zürj énbe. SZORVACSOVA (177) a zűrjén szót egy osztj. kàïdtàm 'no/no, Ha KOTopoíí MO>KHO e3ÄHTb no MeJiKOH BO^e' alakból való átvételnek tartja. Ez a származtatás nem fogadható el. SZORVACSOVA egyeztetése ugyanis PAASONEN—