Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)

Tanulmányok - Erdődi József: Uralisztika és altajisztika az Egyesült Államokban 438

ISMERTETÉSEK - SZEMLE 439 Az ismertetendőkön kívül még a következő, finnugor nyelvészeti könyvekre hívjuk fel a figyelmet: VALDIS J. ZEPS „Latvian and Finnic Linguistic Convergences", JOHN LOTZ „Hungárián Reader (Folklore and Literature)", ROBERT T. HARMS „Estonian Grammar". Ez a sorozat folyton folyvást bővül és gazdagszik új kötetekkel. A tematika mutatja: a szerkesztők főként arra törekszenek, hogy minden egyes uráli nyelv tanulmányozására gyakorlati művet — nyelvtant és olvasókönyvet — adjanak, másik céljukat, az önálló tanulmányok és a tanulmánykötetek kiadását sem tévesztik el szem elől. 1. American Studies in Uralic Linguistics Volume I of the Uralic and Altaic Séries. Indiana University Publications. Bloomington 1960. VI + 356. - Tizenkét amerikai nyelvész tanulmányát ismerjük meg ebből a gyűjteményes kötetből. Akadnak köztük régi ismerőseink: hazánk fiai, mint Lotz János ós Sebők (Sebeok) Tamás, az Észtországból elszármazott Felix J. Oinas ós Alo Raun, a Szovjetunióból elkerült turkológus, Nieholas Poppe. Hozzájuk sorakozik az ifjabb nemzedék csoportja; képviselőinek óletiítját nem ismerjük. A kötet derekát a mari nyelv körébe vágó értekezések teszik. A keleti mari nyelvjárás fonológiáját adja ELAINE K. RISTINEN (An East Cheremis Phonology. 249 — 287). Ebben a tanulmányban egy Apsat-Jalból (Birszktől északra) származó mari férfi magnetofonszalagra felvett beszédét elemzi, megállapítja a fonómákat, foglalkozik a hangsúllyal és az intonációval, a hangok csoportosulásával. Táblázatban mutatja a fonémák gyakorisági értékét és csoportosulási módjukat, azok sűrűségét. — FRANCIS INGEMANN „Morphophonemic Alternations in Eastern Cheremis" című tanulmánya (13 — 20) szervesen egészíti ki az előző értekezést. A szerző a morfémahatárokon, illetve a morfémák kapcsolásakor tapasztalt hangváltakozásokat állítja össze. A magánhangzóilleszkedés, a magánhangzóval történő rag- és képzőkapcsolás, illetve a kötőhangzó hiánya, a zöngés — zöngétlen váltakozás, a mássalhangzó-torlódás tárgyalása került ebbe a tanulmányba. — VALDIS J. ZEPS munkája „Phoneme Subsystems and Correspondances in Cheremis Dialects" (347—356). ZEPS a teljes és a redukált magánhangzók megfeleléseit, a mássalhangzók közül a ts i-v ts (ts, të), a s ~ s rv s hangok nyelv járásterületi eloszlását ismerteti. Azon helyes megállapításra jut, hogy a hangtani izoglosszák nem tesznek lehetővé merev nyugati és keleti nyelv járásterület felosztást, sőt hármas felosztást sem (középső v. erdei nyelv járásterület beiktatásával). Mindenütt elterjedési átfedések láthatók, amelyeket INGEMANN ábrával mutat be (pl. 353.). Úgy látszik, a strukturális dialektológia is az egyes nyelvjárások külön-külön való jellemzését kívánja. A. hangállományban tapasztalt átfedések oka — bizonyos mértékben — a mari lakosságnak évszázadokon át tartó áttelepítése lehet. Az alaktan területére visz bennünket EEVA KANGASMAA-MINN dolgozata: „The So-Called Pást Tenses in Cheremis" (93—120), amely rövidebb alakban finnül is megjelent (1. Sananjalkal [1959]: 123 —134). A szerző tisztázza a két perfectum (az ún. s ésj, illetve az n múlt idő) szemantikai rendeltetését. Példatár és statisztika alapján megállapítja, hogy az I. múlt idő a személyes élmény elbeszélésére szolgál, a II. múlt idő pedig a csak hírből ismert cselekményt fejezi ki. Ez a megállapítása egyezik B. A. SZEREBRENNYIKOV véleményével, 1. AKaAeMHfl HayK CCCP. HHCTHTVT H3HK03HaHHH. ^OKJiaAbi H cooömeHHH 2(1952): 91—96. — K.-MINN a múlt idő n jelében a genitivusz ragjának megfelelőjét látja. Felfogása szerintünk helytelen. Az n egykori lokativuszrag (vö. ERDŐDI JÓZSEP: CIFU. 68 kk.)Igen érdekesek a szerző megállapításai a fosztóképzős ige használatáról: az -n képzős pozitív alakok megfelelőjét látja a -te fosztóképzősökben. Helyesen állítja egymás mellé a finn ölen tulematta 'nem jöttem' (tkp. 'vagyok jövetlen') és a mari K. toldelam (<C *iolde -\- ulam 'jövetlen vagyok') alakokat. A mari nyelv történetébe nyúlik vissza THOMAS A. SEBEOK szótárközlése „Eigteenth Century Cheremis. The Evidence from Pallas" (289 — 346). SEBEOK a Pallas-féle „Összehasonlító szótár"-nak F. J. DE MIRJEVO által bővített kiadásából emeli ki a mari szóanyagot. A szóanyagból a szerző kihüvelyezte a ragokat és képzőket, és beépítette őket a szójegyzékbe. Minden egyes alaktani elemnél gondosan utal arra, melyik szónál, illetve mely szavaknál lelhető fel. így összesen 409 szó és alaktani elem kerül bemutatásra (296 — 329. 1.). Ezt megelőzőleg a szerző bemutatja az előfutárokat (Witsen, Strahlenberg etc.), és röviden ismerteti P. S. Pallas életét, tevékenységét, az általa közölt alap-