Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)
Tanulmányok - Papp Ferenc: cirill 234
238 ISMERTETÉSEK — SZEMLE (BbiCKa3HBaHHe)" (123). A konfiguráció fogalma pontosabbá teszi a konstrukció és összetevőinek fogalmát különösen abban a tekintetben, hogy segítségével meg lehet állapítani a konstrukció „rangját". Ez utóbbin a következőt kell értenünk. Egy konfiguráció rangja 1, ha bármely kitüntetett sorban a szerkezet egyetlen szavával helyettesíthető és ettől a sor kitüntetett marad. Ha pl. a kevés ember érti ezt jól sorban a kevés ember konfigurációt az ember szóval helyettesítjük, a sor kitüntetett marad (ember érti ezt jól), tehát úgy tűnik, hogy a kevés ember rangja — 1. Ám egy ilyen sorban: nagyon kevés ember érti ezt jól már ugyanezt a felgöngyölítést nem tudjuk elvégezni: a nagyon ember érti ezt jól sor nem kitüntetett. Egy lépéssel vissza kell tehát mennünk: fogjuk fel a nagyon kevés konfigurációt l-es rangúnak, mely összegöngyölíthető a kevés szóba. Sorozatos próbálkozások után meggyőződhetünk arról, hogy a nagyon kevés valóban bármely sor esetén helyettesíthető egyszerűen a kevéssel úgy, hogy attól a kitüntetett sorok kitüntetettek maradjanak. Tehát: a nagyon kevés rangja valóban 1. Ám ha ez utóbbi konfiguráció rangja 1, akkor az azt helyettesítő kevés szó rangja is 1. Az eljárás mármost az, hogy ha egy l-es rangszámú elemet olvasztunk bele egy másik elembe, annak rangszáma 2-es kell hogy legyen. Eszerint a kevés ember (éppen úgy, mint a nagyon kevés ember) konfiguráció rangszáma 2, és így tovább. Hasonló módon fel lehet göngyölíteni az állítmányi részt is, ahol az érti ezt 2-es rangú konfigurációt még egy hármas rangúba lehet göngyölíteni — nevezetesen egy tetszőleges intranzitív igébe: (ember) sétál. A fokozatos felgöngyölítés során végül néhány szót kell kapnunk, melyek tovább már nem göngyölíthetők. Ahány ilyen szót kaptunk, annyi az adott szerkezet normája. A mondat tehát (bizonyos mondatfajtákat egyelőre figyelmen kívül hagyva) 2-es normájú szerkezet; a szerző ennek fordítottját is bebizonyítja: ha egy megjelölt szerkezet normája 2, akkor ez a szerkezet mondat. — A fejezet további részében a szerző igazolja, hogy valamely nyelv kitüntetett frázisainak száma végtelen kell hogy legyen; részletesen tárgyalja a transzformációs elemzés formalizálhatóságának kérdéseit a szovjet iskola által bevezetett fogalmak segítségével stb. E gondolatokban gazdag részekből csak egyetlen pontra utalunk. REVZIN ismerteti YNGVE nevezetes hipotézisét a frázisok mélységének az emberi agy gyorsműködésű emlékező egységei korlátozott volta miatt fellépő korlátozottságáról. YNGVE gondolatát kissé durván úgy önthetjük szokásosabb szavakba, hogy az alaptag előtt (tehát tőle balra, ha írásról van szó) álló determinánsok száma, amennyiben azok egymásnak alá vannak rendelve, nem lehet több 7 ± 2-nél. Revzin ezt a hipotézist általános nyelvészeti szempontból is igen fontosnak tartja, összeköti említett teorémájával, mely szerint 2-esnél nagyobb normájú szerkezet nem fordul elő a nyelvekben. Ez a fontos kérdés még nyilván további latolgatásra szorul. A könyv függelékként a szövegben foglalt 24 tétel formális, matematikai-logikai apparátussal leírt bizonyítását adja; ugyanitt foglalnak helyet egyes absztraktabb példák is, majd egy igen hasznos, bár egészen rövid — mindössze kétoldalas — mutatót találunk az egyes fogalmak meghatározásának helyéről. REVZIN fő érdemét talán nem is abban kell látnunk, amit leírt, hanem ahogyan azt leírta. Munkájának olvasása felfrissítőleg hat a hagyományosan induktív beállítottságú nyelvész-agyra. Hozzászoktat ahhoz, hogy megpróbáljunk és tudjunk elszakadni az anyag egyes konkrét megnyilvánulási formáitól azzal a céllal, hogy így jobban megláthassuk a teljesen formálisan kifejezhető, mélyen rejlő belső összefüggéseket. — Maga az elmondandó anyag elé egyébként ésszerű korlátokat állított a szerző: egy másik helyen utalt arra, milyen nehézségek következtében nem foglalkozott itt a szemantikai modellekkel, hogy tehát könyvében miért csupán a formai oldalt érinti.31 Munkájának befejező sorai megnyugtatják az olvasót arra vonatkozóan is, hogy nem kívánja elvileg figyelmen kívül hagyni a statisztikai modelleket, tudatosan korlátozta magát itt a felállítható logikai (halmazelméleti) modellek ismertetésére. Ha a szintaxis korszerű kidolgozása, mint említettük, nagyrészt angol nyelvterületen, az angol nyelvről író tudósok tollából született meg, nem lehet csodálkozni azon, hogy a morfológia terén viszont a legtöbb újat éppen orosz nyelvterületen dolgozó tudósok hozták, amikor, kimondva vagy kimondatlanul, oly gazdag alaktani rendszerrel bíró anyanyelvüket tartották szem előtt. A felhozott példákon keresztül kívántuk közvetve kifejezni azt a meggyőződésünket, hogy a magyar kutatók mind az alaktan, mind a mondattan terén minden bizonnyal igen sokban gazdagíthatják eddigi általános ismereteinket az emberi nyelv struktúrájáról — ha nem is tesznek mást, „csak" anyanyelvük szerkezetét tartják a szemük előtt. PAPP FERENC 3 Vö. M. H. Pe63UH, HeKOTOpbie TpyßHocra npH noerpoeHHH ceMaHTmecKHx MOAejieíf AJIfl eCTeCTBeHHblX H3bIK0B. — CHMn03HVM nO CTpyKTypHOMy H3yMeHHK) 3HaK0BbIX CHCTeM. Te3HCbi AOKJiaAOB. MocKBa, löp2. 17—24 1.
