Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)

Tanulmányok - Hauhia, Ulla: Sulo Haltsonen, Suomalaista kaunokirjallisuutta vierailla kielillä 184

184 ISMERTETÉSEK - SZEMLE (Linguistic and Ethnographie Works on the Samoyeds; Abbreviations; Publications in Nenets; Publications in Sel'kup; 89—114. 1.). 5. Mint látható, a szerző minden szempontra tekintettel volt ennek a könyvnek a megírásakor. Természetes azonban, hogy a többi kérdéshez viszonyítva a legtöbb helyet a szamojéd nyelvek ismertetése kapta. Ez a fejezet — viszonylagos terjedelmessége ellenére is — vázlatos, s elsősorban a részletesebben leírt jurák és szelkup nyelv ismertetését adja, mégis az olvasó eléggé teljes képet kap belőle a szamojéd nyelvek fonológiai, alaktani és mondattani struktúrájáról, az egyes szamojéd nyelveknek — ideértve a jenyiszeji szamojédot (enyecet), a tavgit (nganaszánt) és a kamaszt is — és az egyes nyelvek dialektusainak egymáshoz való viszonyáról s a szamojéd (jurák és szelkup) irodalmi nyelvek kialakításának történetéről, problémáiról. Az egész fejezet igen gazdaságosan, a korszerű elméleti tájékozottság szintjén, rendkívül világosan van megírva. A szerző igen jó érzékkel csak a legfontosabb kérdéseket tárgyalja meg, a leglényegesebb és legfontosabb jelenségeket emeli ki, s így valóban lehetővé teszi, hogy olyanok is fogalmat, tiszta képet tudjanak alkotni maguknak a rendkívül bonyolult szamojéd nyelvi struktúráról, akik a nyelvtudomány más területein járatosabbak, sőt olyanok is, akik nem nyelvészek. 6. Igen becses HAJDÚ könyvének a bibliográfiai fejezete, ennek is különösen az a része, amely a szamojédokra vonatkozó nyelvészeti, néprajzi, antropológiai stb. munkákat veszi számba. Ez a rész 322 tételt foglal magában, s ma — legjobb tudomásom szerint — az egyetlen lényegében véve teljes szamojéd vonatkozású bibliográfia. Nem érdektelen a szamojéd nyelvű kiadványok bibliográfiája sem. Ez 43 jurák és 13 szelkup nyelven megjelent munka adatait ismerteti. Ez a bibliográfia azonban korántsem teljes. 7. Még néhány szót a sorozatról, amelyben HAJDÚ PÉTER könyve megjelent* Az „Indiana University Publications, Uralic and Altaic Séries" című sorozat Thomas A. Sebeok bloomingtoni professzor gondozásában jelenik meg. Az eddigi 21 kötet közül 9 foglalkozik az uráli nyelvekkel. A sorozat elsődleges célja az, hogy az Amerikai Egyesült Államokban minél jobban előmozdítsa az uráli és az altáji nyelvek ismeretét, kutatását. Egyszersmind azonban — mivel a sorozat egyes darabjai angolul jelennek meg — világszerte is ráirányítja az érdeklődést az uráli és az altáji nyelvekre, s egyben az érdeklődők kezéb9 kitűnően használható kézikönyvet s nívós tanulmányköteteket is ad. Ezzel Sebeok professzor s az általa szerkesztett sorozat igen nagy szolgálatokat tett már eddig is az uralisztikának s az altajisztikának, s minden bizonnyal még tesz is a jövőben. Ezért, úgy érzem, elismeréssel kell adóznunk Sebeok professzor vállakózásának. Jó alkalom erre éppen Hajdú Péter könyvének a sorozatban való megjelentetése. 8. Befejezésül még csak ennyit: HAJDÚ PÉTER ezt a könyvét elsősorban a külföldi tudományos közönség számára írta. Mivel azonban ez az angol nyelvű verzió teljesebb, terjedelmesebb, szakszerűbb és korszerűbb, mint az előző magyar nyelvű változatok (a Magyar Nyelvőrben s aztán önállóan is megjelent cikksorozat, amelyre már utaltam, s a Gondolat Kiadónál 1962-ben megjelent „Finnugor népek és nyelvek"nek a szamojédokról szóló fejezetei), joggal tarthat számot a magyarországi nyelvészek és etnográfusok érdeklődésére is. Bizonyos, hogy nemcsak külföldön, hanem itthon is elő fogja mozdítani a jövőben a szamojéd nyelvek és népek kutatását. t FABRICITTS-KOVÁCS FERENC Sulo Haltsonen: Suomalaista kaunokirjallisuutta vier ailla kielillä Tietolipas 24. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura. Helsinki, 1961. 138 1. 1961 őszén jelent meg az idegen nyelvekre lefordított finn szépirodalom bibliográfiáját tartalmazó könyvecske. Ezt a katalógust más nagyobb bibliográfiai munkái mellett több év alatt készítette a szerző. A munkát lassította, hogy a finn könyvtárakban korántsem volt meg minden fordítás. A szerzőnek levél útján adatokat kellett szereznie külföldi könyvtáraktól, magánszemélyektől. Viszont az utóbbi években készült több* bibliográfiai mű (pl. Erich Kunze alapos műve német nyelvű fordításokról) segítséget nyújtott a szerzőnek. Csak az idegen nyelvre lefordított könyvek vannak benne a katalógusban, a külön megjelent versek, novellák nincsenek katalogizálva. A kiadatlan szépirodalmi művek, mint a külföldön játszott finn színdarabok (ezek között említi a szerző a Magyar