Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

8 FOKOS DÁVID Objekts gebraucht, während dort der endungslose Nominativ der Kasus des unbestimmten oder allgemeinen Objekts ist" (FUF. Anz. XXXII, 39). Hasonlót állapít meg az altáji nyelvekről (de persze nem mint kivételt nem ismerő szabályt) RAMSTEDT is: „Der Akkusativ ist eine Formbildung, die verwendet wird, um ein bestimmtes Objekt zu bezeichnen; für unbestimmte oder allgemeine Objekte wird gewöhnlich7 die endungslose Grundform, der Nominativ, angewandt" (RAMSTEDT—AALTO, Einführung in die altaische Sprach Wissenschaft II, 28). A tárggyal kapcsolatban is áll az, amit fejtegetéseink elején kiemeltünk, hogy a szórend mutat rá mondatbeli szerepére: az igével való szoros (adverbális) kapcsolata alapján a tárgynak közvetlenül az ige (illetőleg igenév) előtt (tehát itt is a rectum-nak a régens előtt) van a helye, ezzel együtt alkot egy közös szólamot. Fontos ez azokban az urál-altaji nyelvekben is, amelyekben az (adverbális) accusativus és az (adnominális) genitivus jele egybeesett (mint a finnben, bizonyos esetekben a mordvinban, egyes lapp nyelvjárásokban, valamint egyes szamojéd és mongol nyelvekben). Félreértés nem fordulhat elő, mert ,,the accusative is go verned only by verbs, while the genitive is governed only by nouns" (POPPE, Introduction to Mongolian Comparative Studies 193). Még meg kell jegyeznünk, hogy a jelöletlen (ragtalan) accusativus, vagyis az alapalak, több nyelvben nemcsak a határozatlan és részleges tárgy esetében, hanem igenevekkel (és az imperatívusszal) kapcsolatban is használatos, továbbá, hogy a névmásoknál általában van ragos accusativus, illetőleg külön accusativusi alak. * Nézzük most a tárgynak, mégpedig elsősorban a jelöletlen tárgynak (ragtalan accusativusnak) a használatát az uráli és az altáji nyelvekben Î a) A finnugor nyelvekben Elöljáróban talán ismételjük meg ERKKI iTKONENnek fent idézett összefoglalását, de most abban az alakban, ahogyan ezt ITKONEN a Commentationes . . . XX-ban (és a Virittäjäben) megjelent cikkének német kivonatában fogalmazta meg: ,,Über das Vorkommen des Akkusativs im Fiugr. kann kein Zweifel bestehen. Der syntaktische Gebrauch des Genitivs und Akkusativs hat sich im Ostseefinnischen und Lappischen offenbar ausgedehnt; die übrigen fiugr. Sprachen geben einen Hinweis darauf, dass früher auch der Nominativ anstelle dieser Kasus vorgekommen sein kann. Der als Attribut oder .Objekt stehende Nominativ hat etwas Unbestimmtes, Allgemeines oder Lebloses bezeichnet und der Genitiv bzw. Akkusativ im Gegensatz dazu etwas Bestimmtes, Individuelles8 oder Lebendiges" (Commentationes . . ii XX, 22). Magyar : (igenevekkel kapcsolatban eredeti jelöletlen tárgygyal:) elmentek széna kaszálni ; jőve egy némberi viz merejteni (MünchK. Ján. IV. 7); elméne az tengerpartra fa hozni (ÉrdyK. 339); Isten igéje hirdető prédikátor (Beythe); ajtó berekesztvén imádjad atyádat (VitkK. 8) (1. GOMBOCZ—PAIS, 7 Én ritkítottam. F. D. 8 Én ritkítottam. F. D. Az alábbiak igazolják ITKONEN megállapításait a jelölt és jelöletlen tárgyról.