Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Bereczki Gábor: Cseremisz szövegmutatványok 49

56 BERECZKI GÁBOR 8. kipilla' mo'boë, md'i a'ïe ëko'loë o'm kost d'ïe, mdla'm kwt ij, ße'le li'n. jolbaëe'm,-ëa'm5t's : Arkadi', Pö'tor, Koyori', Ele'kse md'i be/se'm kuyura'k li'n cWo£ ta ëko'loëfo wze tone'mdn, o'iot. no'no ëko'loë kaja't, a md'i kube'ë koba'm, ni-mo'm Sëta'ë, ni-yo' bon moba'ë. ßremaz-a't toya'i ëo'ëo. mila'nde koëke'n swn o'yol, pe'ë no'tsko, nu-yo'ë kaja'ë. ßil'bom korkale'n moôa'ë ëu'ko oye'ë li, j'êydzyalbe'ë. ßo't, md'iïsMe'n kette' jolbase'm-ëa'mdfëdn ëko 'lyot's to'lmoëtom ßojse'm. ëko'lyot's tolme'k no'no sumga'm koba'ëên kobalba't ta kot'te' ßi'k Maka'r er\e'r kore'mdë ko'ryozot. m§j-a't pojse'ëdst o'm kot d'ïe. kore'm arka'ëte lom jo'rëon ëole'n, milanddz-a't koëke'n ëwmo yaj-o'k. ßo't, to'ëto me' ka'zni ke'Jëdn „kipïlla',y mo'bon kiiena' d'ïe. mo'boëozo tiya'i: en o'nd'z'ot'ë milande'ë me'rjgdm kdra't, a mer\ge'ë kuzw kandra'm kdlba't. me'iqge ßokte'ne ëil'këo jdba'l-ëa'mdîÎ kiia't. mo'tëo-ëa'mdt's moba'ëtür)a'lme bet's o'nd'zot's eeraßa'm kojëa't, köla'n oro'l liia'ë. kola'n eeraßa' ßereete'e, to'bo orola'ë tuiqale'ë. oro'l kandra'm mojëa'ëkdts kojëa' ba me'fjge jrr pörbö'e, a ëke' se'mmze oëma' kö'ryoetozö po' Jëomoë ëo'lmo se'mên dëtdle'ë: „po'ëto, po'ëto"'. ikt-a't ko'm kru'yom Mtdme'k to'bo kM'ëkdra'l kolba' : „kipi'l!" ßo't, mo boë turjale'ë. mo'lo i'kedße-ea'mdt's me'iqge ßokte'ne ki'ëe ëu'këo jdba'lêm ëoloëta's tolaëa't, a oro'l oye'ë pu. oro'l ere-o'k ëoloëta'ë to' ïSoëo-ëa'md/sdm kojsone'ze. je'sl'i to'bo kê'tëe be'ne ëoloëta'ë to't'soëom pera' ydn, oro'lyot'S lekte'ë, tona'm orolla'n ëoloëta'ë to' t'ëoëo ëoyale'ë. tiye' mo'bon me' t'ëi'sti jarne'n pdtena' d'ïe. md'i mo'lo bets izira'k olam-a't, ere-o'k oro'l liia'ë loya'Un. 8. A főzőcskés játék En még nem jártam iskolába, csak hat éves voltam. A pajtásaim: Arkadv; Pö'tor, Koyori', Ele'kse nagyobbak voltak nálam, és már az iskolában tanultak, ők iskolába mennek, én meg otthon maradok, semmit sem kell csinálni, senkivel sem lehet játszani. Az idő is olyan, tavasz van. A föld még nem száradt meg, nagyon nedves, sehová se lehet menni. A vízre vonalakat húzva nem lehet sokáig játszani, betelik vele az ember. Türelmetlenül várom a pajtásaim megjövetelét az iskolából. Az iskolából megjőve, ők ledobják a táskát, és evés nélkül egyenesen a Makar folyó horhosába futnak. Én sem maradok el a nyomukból. A horhos tetején a hó gyorsan elolvadt, a föld száraznak látszik. Ott feküdtünk mi minden nap főzőcskét játszva. • A játék ilyen: mindenek előtt a földbe bevernek egy karót, a karóhoz pedig hosszú kötelet kötnek. A karó mellett régi bocskorok hevernek. A játszók a játék megkezdése előtt sorsot húznak: ki legyen az őr? Akire a sors esik, az őrködni kezd. Az őr a kötelet a végénél megfogja, és a karó körül forgatja, magában pedig a szájában úgy tesz, mint mikor a kása fő: „po'ëto, po'ëto". Körülbelül három kört megtéve elkiáltja magát: ,,megfőtt !" Ekkor kezdődik a játék. A többi gyerek a karó mellett heverő régi bocskorokat igyekszik ellopni, az őr viszont nem hagyja. Az őr mindig a lopni akarókat igyekszik megfogni. Ha ő a kezével a lopni akarót megüti, kiáll az őrzésből, akkor a lopni akaró áll be őrnek. így játszva mi egészen elfáradtunk. Én a többieknél kisebb voltam, és egyre nekem kellett őrnek lennem. 9. ile'n olma'ëdët koßa'z ben kuyoza'ze. no'non kwm e'rydët li'n. koßa' bért kuyoza' kole'n kolba't. ßara'zsm kwm e'ryd-ëa'mdt's ße's jaldëke le'ktdn. kaja't..