Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)
Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3
A JELÖLETLENSÉG AZ UE ÁL-ALT A JI NYELVEKBEN 43 féle módon, mindenképpen'; ta 'ez' és 'itt', ti 'az' és 'ott'. (l.NyK. LVIII 71, LXIII 198, ALH. XI 292.) | v о t j ák: sizil 'ősz; ősszel' (VotjSz. 426); sizil 'осень; осенью'; tulis 'весна; весной', guzem 'лето; летом' (Удмуртскорусский словарь); sizil коёкоп pijos 'парни, которые уйдут осенью'; 'ősszel a [katonának] menő fiúk' (VotjSz. 426, VNépk. 218 — 9); sizil kosko, tulis likto 'ősszel elmennek, tavaszkor jönnek [ti. a költöző madarak]' '(Удмуртскорусский словарь 272); tulis tuz an iz : dzuzäkton liktoz 'tavasszal sokat ne aludjál: sárgaság jön [rád]' (VNépk. 6); vaz-nal 'tegnapelőtt' (VSz. 641; Удм.-р. ел. 39, Русско-удм. ел. 208); az-vil vordekäm pi 'elsőszülött' (VSz. 8); azvil 'раньше, прежде; вначале, сначала..'; azvil ivortini 'предупредить' (Удм.-р. ел. 13); dzog 'gyors, sebes; gyorsan, hamar' (VSz. 301); tuz dzog bizid 'igen gyorsan futottál' (VNépk. 112); geculni kutkäm 'jól kezdett élni' (uo. 112); tuz §udo ulä 'igen boldogan él' (uo.; §ec 'jó', Sudo 'szerencsés, boldog' határozószói használatban); vaz tulis 'ранняя весна', vaz sulti '(я) рано встал', kuzmo murt 'сильный человек', kuzmo uza 'сильно работает' (Грамматика современного удмуртского языка 68); иг по nunal parovoz gudokjos omire cuzjasko 'и днем и ночью гудки паровоза раздаются в воздухе' (uo. 107); •guzem giro, kizo, turnalo, aralo 'летом пашут, сеют, косят, жнут' (uo. 135); tulis 'весна' és 'весной' (uo.). (L. még NyK. XXXVI 234, UOTILA: Vir. 1945. 331.) I cser e m i s z : er kinelet 'am Morgen stehen sie auf (GENETZ 12); tayat'Sd кит drße'Zdom ßäs lim 'heute sind drei Knaben auf mich zugekommen' (RAMST., Bergtscherem. 170); taya' th (ta -f- ktth) 'heute' (WICHM., Chrest. 100). L. ВЕКЕ, CserNyt. 230—1. — Azokban a névutós szerkezetekben, amelyekről ВЕКЕ (i. m. 231) azt írja, hogy „különösen a névutók állnak gyakran így rag nélkül", talán inkább összetételekkel van dolgunk. így például ezt a kifejezést: кйгэк-ßal pünd&dzd 'a hegyen levő fenyő' (WICHMANN: NyK. XXXVIII 235) így kell értelmeznünk: 'a hegyföl-fenyő' ('hegy-föli fenyő')22, és érdekes, hogy más összefüggésben ВЕКЕ maga is így fogja föl ezeket a szerkezeteket. Nyelvtanának 236. lapján ezt írja: „Alapszó: kUr. ßal 'fölszín': кйгэк-ßal pündédZd 'a hegyen levő fenyő." Ugyanabban a WiCHMAisnsr-féle dalban olvassuk: surt köryö ауэtandzd 'a házbeli kakas', ahol a köryö nem névutó, hanem főnév 'valaminek belseje' jelentéssel és itt második tagja a surt-köryö összetételnek, ugyanúgy, mint ahogyan ВЕКЕ (i. m. 245) PORKKA 61. dalának (JSFOu. XIII/1. 43) ezt a sorát: upsa körye somakem (PORKKA fordítása szerint „im Munde, da habe ich Worte") helyesen így értelmezi: ,,a számban van beszéd [tkp. szájbeli beszédem]". Vö. кэгэк-когуэ&д 'im Inneren des Berges, im Berge' (RAMST., Bergtscherem. 56) | lpÉ. tan 'jener, . . .' és 'also, ja' (LAGERCRANTZ, Lapp. Wschatz 900). L. még FEHÉR GÉZA: NyK. XLIV 161. Persze csak látszólag tartoznak ide a nominativus absolútus-nak azok a példái is, amelyeket ВЕКЕ a NyK. XLIV. kötetében (1 — 4) több finnugor nyelvből idézett (pl. finn: siellä morsian, itku silmässä, ja kaikki murehissansa 'ott a menyasszony síró szernmei (tkp. sírás [azaz sírással] a szemben) és teljes bánatban' (1. BEKÉ i. h. 3). Ezek ti. nominális mondatoknak tekintendők (finn: hyppäsin veteen pää edellä < hyppäsin veteen, pää о l i edellä); 1. HAKTJLINEN/SKRK2 542 (irodalommal), KLEMM, MTörtMond. 51 — 2, RAVILA: Vir. 1945. 13 stb. 22 Vö. pl. magy. tejföl, zürj. jev-viv ua., jur-uv 'fejaF.
