Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - S. Hámori Antónia: Pusztai István, Birk-kódex 1474 433

ISMERTETÉSEK - SZEMLE 433 Pusztai István: Birk-kódex 1474 (Codices Hungarici V.) Budapest, 1960. Akadémiai Kiadó. 81 1. A Birk-kódex hasonmásban való megjelenésével nyelvemlék-kiadványaink sorozata ismét új, értékes darabbal gyarapodott. A XV. századból ránk maradt nagyobb szövegemlékek hasonmásban való, illetőleg betűhív kiadása — a Codices Hungarici sorozat kódexei, valamint a Müncheni és Bécsi-kódex után — ezzel immár teljesnek mondható. Örömmel üdvözöljük ezt a legújabb, tudományunk számára több szempontból is igen hasznosnak ígérkező kiadványt. Magáról a hasonmásról kevés mondanivalónk lehet; inkább a bevezetéshez szeretnénk néhány megjegyzést tenni. 1. Valamely nyelvemlék hasonmásban való közzététele már önmagában véve is igen nagy segítséget nyújt a nyelvtörténet tökéletesebb megismeréséhez. Nem nélkülözhetjük azonban az emlékre vonatkozó történeti és egyéb ismereteket sem. A Birk-kódex ezen a téren jóval több lehetőséget kínált, mint általában a nyelvemlékek. írójának, Váczi Pálnak életéről ugyanis jóval több adat került napvilágra, mint bármely más kódexíróról vagy másolóról. PUSZTAI ISTVÁN nem mulasztotta el e lehetőségek kiaknázását. A kódexhez írt bevezetésben nemcsak részletesen ismerteti — a már kialakult hagyománynak megfelelően — az emlék külalakját, történetét, keletkezésének célját, hanem újdonságként, első ízben bemutatja a kódexírónak újabban felkutatott életrajzi adatait is. Közlése, amely bővülést jelent a Codices Hungarici-sorozat eddigi köteteihez képest, igen becses mind a művelődéstörténet, mind a kódex szempontjából. S mivel a Birk-kódex nem másolat, hanem eredeti fogalmazványa egy latin fordításnak, írója születésének, életkörülményeinek ismerete különösképpen jelentős lehet a kódex nyelvjárásának, s általa a történeti nyelvjáráskutatásnak vizsgálatában. 2. A bevezetés az emlékre és írójára vonatkozó tárgyi tudnivalókon kívül felsorolja a kódex eddigi betűhív kiadásait, s a két teljes szövegű kiadást (KLUCH JÁNOsét és KATONA LAJosét) össze is veti a hasonmással. A két olvasat hibáit azonban nem lajstromszerűen állítja össze (mint MELICH tette, akinek egy ilyen hibafelsorolását közli is), hanem jellegük szerint csoportosítja. Ezzel az eljárással egyrészt világosabban fel tudja tüntetni a két eddigi kiadás hibáit, s határozottaban igazolja, miért volt szükség a kézirat újból való közzétételére, — másrészt arra is figyelmezteti az olvasót, hogy a Birk-kódex olvasása meglehetősen nehéz, s sok tévedés forrása lehet. 3. Mivel a Birk-kódex szövege nem másolat, hanem egy fordítás impuruma, ennek megfelelően bizony elég sok benne a javítás, törlés, a szövegbe iktatott latin szó. Ezért szinte megbecsülhetetlen eredménynek kell tekintenünk, hogy PUSZTAI IsTVÁNnak sikerült felkutatnia, s a hasonmással együtt közölnie a kódex latin szövegét, illetőleg (mivel a kódex két különálló latin szöveg fordítása) — szövegeit. A latin megfelelők variánsai közül a nyelvi és történeti szempontból leginkább megfelelő kiadásokat választotta ki, s jegyzetben közli a még esetleg számbajövő kiadásokban mutatkozó eltéréseket is. 4. A kódex hasonmásáról ennyit mondhatunk: szép, tiszta, s — már amennyire a rendkívül apró betűs, sűrű sorokba rótt, javításokkal és vakarásokkal tele szöveg engedi — jól is olvasható. 5. A már elmondottak: a bő bevezetés, a kódexíró életrajzi adatainak, a latin megfelelőnek bemutatása, a szép ós tiszta hasonmás — hasznos és megbecsülendő tulajdonságai a kiadványnak. Egy nyelvemlék hasonmásban való közzététele azonban csak akkor jelent igazi, mindenki számára közvetlen nyelvi élményt, ha a hasonmás valóban jól is olvasható. Sajnos, a Birk-kódexről — ahogyan már fentebb említettük — ez éppen nem mondható el. A már eddig megjelent kiadásai is bizonyítják: egyszerű eszközökkel való olvasása annyi tévedésre ad okot, hogy pl. hangtani, helyesírási kérdések tisztázásához nem nyújthat kellő segítséget. PUSZTAI azonban ezen a téren is helyesen, előrelátóan járt el, amikor a kézirat szövegét a rendelkezésére álló modern eszközök segítségével vallatóra fogta, s megkísérelte betűhív olvasatát is megadni. E közlést az átírás módszerének ismertetésével, a rendkívül sokféle, ritka és nehézkes betűtípus egyszerűsítésével igyekezett áttekinthetőbbé, olvashatóbbá tenni. — Ez a közlés — szerintünk — a kiadásnak egyik legnagyobb értéke. Persze, jobb, ha egy szöveg olvasásakor nem kell ilyen mankóra támaszkodnunk, — némelykor azonban, s a Birk-kódex esetében nézetünk szerint így