Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: Az ópermi l fonéma utódjai az Inyva menti permják nyelvterületen 353

AZ ŐPERMI l FONÉMA T7TŐDJAI AZ INTVA MENTI PBBMJÁK NYELVTERÜLETEN 359 mijanvan 'к нам' | t'sersvié 'с веретена' | bidvamin

'всюду' | etvain 'вместе' | asvanim 'наш собственный' | esvini 'развешивать' f< esni) \ vartvem 'обмолоченный' (<C vartvini<C_ vartni) 2. a) Szóvégi helyzetben l ^>u : uu 'ветвь' | teu 'зима' | dzau 'ряд (льна); плоская (узкая, длинная) дощечка' | asiu 'утро' | veu 'лошадь' Szövegen az l ^>и diftongust alkot a megelőző magánhangzóval. Ha ebbó'l a helyzetből gemináció következik be, ingadozik a nyelvhasználat (11 ~>uu ^vv) : uuuez 'ветви', dzauuez 'ряды льна', de: vevvez 'лошади', b) Szótagvégi l y>u szó belsejében (mássalhangzó előtt, nem intervokalikus helyzetben): verne 'лошадь' (accusativus) | niuka 'девушка' | siuni 'петь' | pouzema 'испугался' | suute'teni 'ставят' | uute 'под' | noujeni 'носят' | veu-der 'поверхность' 3. a) Szó belsejében (eredetileg szótagkezdő) l > 0 intervokalikus helyzetben: sit

e

'ему,ей' | si^en 'у него' | щеп "у них' b) Szó belsejében (eredetileg tőhöz tartozó) l > 0 intervokalikus helyzetben : ix

in 'далеко, вдали' \vi(i'nzika 'выше' | vexen 'лошадью' [»,# 'далёкий' I oxvs 'житель' j texié 'луна' | oxa 'я живу' | su^a'e 'стоит' | kiska'eni 'тянут, тащат' | éixem

'пение, песня' | t'su^'emas 'прошли' Az utóbbi két esetben Rudakova nyelvjárásában is ingadozik a nyelvhasználat: a hiátus helyett — akárcsak Verh-Juszva faluban —• lassúbb beszédtempó esetén, inkább ha a beszélő szándékosan vagy tudatosan törekszik, hallható w (de v egyetlen esetben sem!). Tehát вща'е ^suwa'we 'er steht', о, em ^oweni 'sie leben', jexen ^jewen 'mit Milch'. A hiátus esetén viszont a szótaghatár éppen olyan határozott, mint a verh-juszvai nyelvjárásban: mo^oto'b 'молоток', vo^o'da 'Владимир, Володя'. Egészen elvétve a hiátus következtében egymás mellé került két magánhangzó összeolvadhat egy hosszú magánhangzóvá: öma-v^ma etile koro'í 'жил-был король'. Jellemző azonban a következő: ez a mondat egy népmese első mondata. A rá következő második így hangzik: si^en ve^ema ixdzit

tsarstvo 'у него было большое царство' — itt tehát ugyanaz a szóalak hiátussal, szótaghatárral jelentkezik, nincs összeolvadás. Az ópermi l hangfejlődési tendenciáit mutatják analogikusán a rudakovai nyelvjárás orosz jövevényszavainak l fonémái is. Szó elején és szótag elején (mássalhangzó után, nem intervokalikus helyzetben) l >> v :8

vuk

< лук \ vog<C лог \ vapa<^ лапа \ vabrt's<C лабич \ susvo'n<C суслон \ sogvasi't't'sini < согласиться. Szó- és szótagvégi helyzetben l > и : veeauka < вешалка \ ~kouko'z<C колхоз \ koudwn<_ колдун \ butiu'ka<C бутылка \ éoukouei<i шелковый | sou < солъ[ль > и! ]. Intervokalikus helyzetben I >> 0 : moxoto'k<^

молоток \ koxoko'íeU

< колоколец | moxode't'é

< молодец \ goxos<C голос I ko{o'da<i колода \ voxok<_ волок \ natoi

4

<

налой \ zerkaxo<i зеркало | ti\0'uei<Z лиловый | goxuber

< голубой. Egyetlen kivétellel találkoztam: avei <i алый. Ezt az analógiát keresztező hangfejlődési tendenciát mutatnak 8Vö. UOTILA,

Kons. 45., KALIMA, RLS 75. 6*