Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)
Tanulmányok - Kálmán Béla: Finnugor szófejtések 347
348 KÁLMÁN BÉLA zűrjén: (WICHM.—UOT.) SZ., Ud. buïa-boïa kile so sagt man, wenn z. B. das Bier im Gefäss gluckst; P. b.-b. vae pirni 'mit Geräusch ins Wasser hinabrutschen' — P. bolgini 'brodeln (z. B. wenn Wasser in einen Eimer geschüttet wird)'; bol'snitni 'platschen (z.B. Stein, wenn er ins Wasser geworfen wird)'; buïet't'sini '(im Wasser) plantschen' — Ud. bul'skednis 'platschen machen'; bul'skinis 'platschen (z. B. Stein, wenn er ins Wasser geworfen wird)' — Sz., I. bul'skisni 'plumpsen (ins Wasser)' stb. — P. puïa-païa kive 'es plätschert (wenn jemand das Wasser plätschern macht)'; pul's-pal's kive 'es platscht (beim Werfen v. etw. ins Wasser)' stb. — (FOKOS) V. bol'edni 'Wasser aufrühren, im Wasser plätschern, das Wasser durch Bewegung trüben', Pr. boïedni 'das Wasser durch rasches Bewegen eines Stockes aufrühren, umrühren'. Hasonló jelentésű származékokat 1. még a bots, a buï-boï, a 2pala, 2 pula főcímszavak alatt nagy számban. votják: (MŰNK. 635) Sz. bul'tlr 'sűrű folyadék kavarása alkalmával létrejövő zaj'; (uo. 631) bugl'-bugl' karènê 'bugyborékolni, buborékot vetni'; (uo. 543) Sz., J.,Uf. pal'kkî-, K., M. païtkî-, païkî 'elvetni, szétszórni, szétönteni; palkkask-, paltkask-, paíkask- 'kiömleni, kicsordulni'; (PyccK.-yAM. CHOB. 1956) njiecKaTb, nuecKaTbcn: naAbKacbKKUHU; ÖyjiKBaTb: őyAbKKamunbi, 6yAb-6yAb KdpblHbl, 6yAbK-6yAbK 6a3bülbl. A fenti permi példák rámutatnak, hogy a permi nyelvekben is van a víz csobogó, locsogó, bugyborékoló hangjának és mozgásának utánzására szolgáló but ^boï, ill. put o~>pal' hangutánzó tő, amelyből igék is keletkezhetnek. Ez a hangutánzó tő igen közel áll az obi-ugor pul, ill. pol hangsorhoz. A megadott jelentésekből azt is láthatjuk, hogy az orosz őyAKCWib, sőt bizonyos fokig az orosz riAecKamb és a német platschen, plätschern is hasonló hangsorral fejezi ki a víz csobogását. A magyar foly(ik) ige a benne végbement p- >>/- hangváltozás után elszakadt hangutánzó tövétől, —• hogy úgy mondjam: ,,etimologikus igévé" vált (mint a *pukk- ősi hangutánzó tőből származó fak-ad). Egészen közönséges jelenség a nyelvtörténetben, hogy az eredetileg hangutánzó szavak idők folyamán elvesztik hangutánzó jellegüket, és belesodródnak az általános hang változásokba. Ilyen ősi finnugor hangutánzó szavakból származik pl. a m. holló és a már említett fakad is. Talán puszta véletlen, hogy egyes finnugor nyelvek néhány hangutánzó igéje feltűnően hasonlít a magyarhoz, mint a m. köhög, fi. köhiä ^észt köhima 'ua.'; m. kopog, fi. koputtaa ^é. koputama 'ua.'; m. pattan ~ pattog, vogul patti '(húr) elpattan'; m. nyávog, vogul nawyi 'ua.'. Ezek közül a kopog és pattan nem is lehetne szabályos megfelelője az azonos jelentésű rokonnyelvi szavaknak. De miért nem az oroszban, svédben vagy franciában hasonlít ennyire néhány hangutánzó szó a magyarhoz? Anélkül, hogy messzemenő következtetéseket vonhatnánk le ezekből a tényekből, annyi talán megállapítható, hogy némelykor a finnugor nyelvek a természet zörejeit egymástól függetlenül hasonló beszédhangokkal adják vissza, tehát — hogy úgy mondjam — egymáshoz hasonló módon „hallják" őket. 2. Vog. turap 'vihar, viharfelhő, borús idő' Egy szoszvai származású adatközlőm (Juvan Sesztalov) egyik költeményének utolsó szakasza a következő:
