Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)
Tanulmányok - Fokos Dávid: cirill 238
240 ISMERTETÉSEK - SZEMLE Örömmel látjuk, hogy ez a szótár a változó tövű szavaknál mindjárt az alapalakban (,,nominativus"-ban, illetve infinitivusban) közölt címszó után a képzés és ragozás folyamán jelentkező változott tövet is feltünteti (pl. ,,natk [natkj-]", „lökni [lokt-]"), és hogy a szócikk végén a szinonimákra is utal. Itt is megtörténik ugyan, amit a Tájszótár ismertetése kapcsán említettünk, hogy ti. a szótár egy-egy szó jelentését nem adja meg, hanem erre vonatkozólag egy másik szócikkre utal, de ez csak teljesen azonos jelentésű szavaknál (ós alakváltozatoknál) vagy nyelvjárási adatoknál fordul elő; ilyenkor az irodalmi alakra utal, ahol a szó orosz jelentése is meg van adva. Itt is gyakori, de semmi esetre sem általános2 az az eljárás, hogy az összetétel a szótárban csak az első tag alatt szerepel (mint a Táj szótárban), de itt a szótár általában azzal iparkodik a dolgot némileg enyhíteni, hogy felhívja a figyelmet az illető szó összetett voltára. így pl. az as- összetételeire így utal a szótár (26): „as- 'B CJIO>KH. CJI. CBOe-, ceöfl-; Hanp. asnira, asrua (CM. [= '1. ezek alatt'])". Ezt a célt szolgálja pl. az az utalás is, melyet a zi 'darázs' szó alatt (239) olvasunk: ez «BTopafl naCTb CJIOB, oÔoSHanaioiHHX HCK[OTO]PHX wajibLUHX HaceKOMbix, Hanp. mazi, malazi, Uuskanzi, vevzi". (Megjegyzendő, a téuskanzi 'darázs' szó véletlenül nem szerepel a 759. lapon tsuëkan alatt; a vevzi 'bögöly' azonban megvan a 127., a mazi és malazi 'méh' a 407., ül. a 409. lapon). Olyan szótárban, mint amilyen a most ismertetett munka, amelyben a szavak szigorú ábécé-rendben vannak felsorolva, különös jelentősége van a szótár minden használójának szempontjából az etimológiai összefüggésekre, együvétartozásokra való utalás. És itt is érvényesül a szerkesztőségnek szerencsés körültekintése. Így aslad, aslam, aslaúid stb. alatt (26—7) utalást találunk arra, hogy ezek a/éjd, at'áim paradigmájához tartoznak; mem, menam, menéim alatt (417) megtudjuk, hogy milyen esetei ezek a me névmásnak. Hasznos és ügyes a névutókkal és alapszavukkal kapcsolatban követett eljárás. Ezt talán jól megvilágítja egy példa. „bárd MMH-nocnejior '.MécTO BÓ3Jie, ÓKOJIÖ3 , y Mero-Ji.'; T>K. [= TaiOKe] ocHOßa nocne-JioroB berdlan, berde, berdei'í, berdéan, berdti, berdin, berdis ; éten ~ 'MécTO yCTeHbi'; kerka ~ 'MécTO BÓ3Jie AÓMa'; paíé ^ 'MécTO ÓKOJIO némi'; ver ~ 'onyuiKa jiéca'; kar ^ 'oKpéCTHOCTH rópoAa'; CM. T>K. din II, dor" (39.1.). A berdad, berdam, berdanid, berdlan, berdlanéan stb. alakok azután külön-külön vannak tárgyalva, illetőleg megmagyarázva, és mindegyiknél utalás van a &erd-del, illetőleg ennek egyik ragos alakjával (berde, berdin, . . . ) való együvétartozásukra. Szerencsés a példának idézett mondatok, szószerkezetek, szólások, közmondások szószerinti és egyidejűleg értelemszerinti fordítása is. Pl. ludni 'viszket' alatt: kiéi lüde 'pyKH MémyTCH (T. e. XOMCTCH nopaöoTaTb, XOHCTCH noÖHTb)' (388); sira-kana moz óvni '>KHTb Kai< KÓujKa c coöáKOH (őyKB. >KHTb Kan KÓuiKa c Mb'miKOH)' (791): nan-solid voß'zesa 'xjiéôcójib 3aHM00öpá3Hbi (cooTB[eTCTByeT]: AOJir njiaTOKÓM KpáceH)' (480). A szótárhoz csatolt orosz nyelvű nyelvtani vázlat is fontos megfigyeléseket és megállapításokat tartalmazó jó munka. Ezzel a résszel kapcsolatban egy-két dolgot kívánok megjegyezni. Már más helyütt utaltam arra, hogy nem tarthatom sikerültnek a zűrjén nyelvtanokban az ablativusnak orosz «npHTH>KaTejibHbiH naAOK» elnevezését (mint itt is a 862. lapon és több helyütt). Bár ez az elnevezés („birtokos eset") különbözik a genitivusnak «pOAHTejibHbiH» elnevezésétől, mégis azon alapszik, hogy a birtokost jelölő szó accusativusi birtok esetén a permi nyelvekben nem adessivus (— genitivus)-ba, hanem ablativusba kerül (pl. kodlis vevse guéalemaeé 'akinek a lovát ellopták' VdKomi 406) ós ilyenkor az oroszban is az y ('-nál, -nél, -nak, -nek a . . .') prepozíció használatos. Csakhogy természetesen nem ez az ablativusnak eredeti és igazi funkciója ! És hiába van (864) egy az ablativus illusztrálására idézett példának az orosz fordításában ismét ,,y": brigadirlié juaéni 'cnpauiHBaTb y öpnraAHpa' (vö. pl. H saHHJi AeHbrn y CBoero Apyra 'pénzt kértem kölcsön a barátomtól' HADROVICS—GÁLDI 842), a zűrjén kifejezésmódot nem szabad az orosz nyelv szempontja szerint elbírálnunk, egy speciális orosz kategóriát nem szabad a zürjénbe átplántálnunk; a zürjénben itt '-tói, -tői' jelentésű, eredetileg is ilyen funkciójú ablativusszal van dolgunk. Helyesebbnek, megfelelőbbnek érezzük a votják nyelvtan pa3AeJiHTejibHbiíí naAOK (PEREVOSOSIKOV), vagy OTHOCHTejibHbifi n. (JEMELJANOV) terminusát, de talán leginkább a más nyelvtanokban használatos OTJIO>KH-TejibHbiíí n. elnevezést (KOLJADENKOV, PROKOEJEV, TERESCSENKO). (AZ OTAajiHTejibHbin n. elnevezést a -san ragos egressivus elnevezésére használják.) 2 L. pl. dor alatt a 204. lapon: kerka dor, ver dor, iu dor, va dor stb., viv alatt (145): pizan viv, va viv stb. 3 Az orosz jelentésben a szavak hangsúlya is meg van jelölve (nyilván az oroszul kevésbé tudó zűrjén olvasó és tanuló kedvéért).
