Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Fokos Dávid: cirill 235

ISMERTETÉSEK - SZEMLE 235 A munkát a „Visszapillantás" című összefoglalás (224—243) fejezi be. Azok közül az eredmények közül, melyeket SCHLACHTER a zűrjén anyag alapján nyert és ebben az utolsó fejezetben összefoglal, a következőket emeljük ki: A birtokos személyrag determináló variánsa nem szerves fejlődés útján keletkezett a birtokost jelző (posszesszív) szerepből (226). A birtokos személyrag-funkció már kezdettől fogva a posszesszív alkatrész mellett személyi vonatkozásút is tartalmazott — ez a birtokos személyragoknak a személyes névmásokkal való kapcsolata által volt megadva —•, és ezenkívül mutató szerepű elemet (alkatrészt) is tartalmazott — ez utóbbi a posszesszív viszonynak „névmási", helyettesítő, identifikáló jellege által volt posztulálva. így a 2. és 3. személy birtokos személy ragjainál — szemben az 1. személy birtokos személyragjával, amelynél a posszesszív elem változatlan maradt — a posszesszív elem valamennyire háttérbe szorulhatott (239). A determinálás nem arra utal, hogy a szóban forgó képzet már ismeretes vagy meg van határozva, hanem szubjektív színezetet jelez: az elbeszélő élményszerűvé teszi általa az előadást (227). Végeredményben tehát a birtokos személyragok determináló szerepe későbbi eredetű, másodlagos; a determináló funkcióvariáns minden részében feltételezi a birtokost jelző (posszesszív) szerepet, és teljesen eltérő struktúrája s alkalmazása nyilvánvalóan a szellemi fejlődésnek egy újabb rétegébe tartozik (242). Reméljük, hogy SCHLACHTER elmemozdító monográfiája követőkre fog találni, a többi finnugor nyelv területén végzendő hasonló kutatásokra fog ösztönözni. FOKOS DÁVID CpaBHHTejibHbiíí cJiOBapb KOMH-3HPÍIHCKHX AHajieKTOB CbiKTHBKap, 1961. KOMH Onjinaji AKa,a,eMHH HayK CCCP, 491 1. A címül írt tájszótár az új zűrjén szótárirodalomnak egyik igen jelentős terméke. Az eddigi szótárak is kisebb-nagyobb teret biztosítottak ugyan a legelterjedtebb és irodalmi nyelvvé vált közép-vicsegdai (Sziktivkar-vidéki) nyelvjárás mellett a különféle nyelvjárások szókincsének, de tudjuk, hogy a komi-zürjén nyelvterület nagy részének nyelve így is igen kevéssé volt feltárva. Erről nemcsak minden gyűjtő győződhetett meg; rávilágított erre V. I. LiTKiNnek rövid és mégis sok addig ismeretlen nyelvjárási adatot tartalmazó chresztomátiája is (^HajieKTOjionmecKaH xpecTOMaraá no nepMCKHM H3biKaM. I. Moszkva, 1955). így bizonyosak voltunk abban, hogy az új tájszótár sok új, eddig ismeretlen anyagot fog tartalmazni, és ezért nagy érdeklődéssel és várakozással tekintettünk megjelenése elé. A szótár összeállítását csak több gyűjtőnek közös munkája tette lehetővé. Már SAHOV is, aki 1924-ben megjelent komi-orosz szótárában számos adatot közölt több komi nyelvjárásból, több (számszerint 23) zűrjén társának segítségét vette igénybe a nyelvjárási anyag gyűjtésében; rendszeressé azonban ez a gyűjtés csak 1928-ban vált. 1928 és 1930 között zűrjén kutatók számos tanulmányutat tettek különféle zűrjén területekre, és az általuk összegyűjtött anyagot V. I. LITKIN és az azóta elhunyt A. Sz. Szi-DOBOV már kiadásra készítették elő. A kézirat el is készült, de a Nagy Honvédő Háború idején elpusztult. A megmaradt fogalmazványok alapján állította össze fent említett chresztomátiáját LITKIN. A zűrjén kutatók azonban érezték kötelességüket: a megsemmisült anyagot pótolni kell, a megkezdett munkát be kell fejezni, 1941-ben a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának sziktivkari zűrjén fiókintézete vette kezébe az újjászervezést ezen a téren is. Gyűjtőútra indult egy egész nyelvészgárda; tagjai A. Sz. SZIDOROV, T. I. ZSILINA, V. A. SZORVACSEVA, N. IST. SZELKOV, N. A. KOLEGOVA, M. A. SZAHAROVA, D. A. TIMTJSEV és JE. SZ. GULYAJEV voltak. Az ő gyűjtésük eredményét szerkesztette szótárrá 1954—5-ben SZORVACSEVA, SZAHAROVA és ZSILINA, míg végül 1956—60-ban SZORVACSEVA az egész kézirati anyagot átdolgozta és egyúttal újabb anyaggal egészítette ki. A szótár, mely vagy 25 000 zűrjén szót mutat be, a következő részekre oszlik: rövid előszó (egyúttal bevezetés), utána (a 9. laptól a 455. lapig) az orosz nyelvű értelmezéseket adó tulajdonképpeni komi-zürjén szótár, végül egy rövid, de igen fontos és hasznos nyelvtani tájékoztató (cnpaBOHHHK) (456—489). A szótár (a komi-permják és a komi-jazvai nyelvjárások kikapcsolásával) a következő tizenegy komi-zürjén nyelvjárást mutatja be: a Sziktivkar-vidéki, felsővicsegdai, alsóvicsegdai, felsősziszolai, középsziszolai, izsmai, vimi, luzai, letkai, pecsorai és udora'i