Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 13

Uráli és altáji összehasonlító szintaktikai tanulmányok1 (Negyedik közlemény) VII. Összefoglaló összetételek A mellérendelő összetételek közül az úgynevezett összefoglaló összetételek az uráli és altáji nyelvek ősi sajátosságai közé tartoznak. Ezek az összefoglaló összetételek szinte körülirásszerűen vagy elemezve fejeznek ki egy új fogalmat, melynek az összetétel két tagja a részei, mint például a magy. orca, amely eredetileg a. m. 'orr-száj' (SZINNYEI: NyK. XXVII, 240), vagy nép, amely tkp. a. m. 'nő-fi' (BUDENZ, MUSZ. 402), szántó-vető, adás-vétel, stb. Ezek mellett jellemzők az ún. tautológiás vagy magyarázó összetételek, amelyekben a nyelv ugyancsak megelevenítő kifejezésmóddal két rokonértelmű szót foglal össze, hogy egy egységes képzetet jelöljön meg, mint pl. hírnév, tősgyökeres, sí-rí stb. Mindkét fajta összetételben, az összefoglalóban éppúgy, mint a magyarázóban, a nyelvnek ritmikus parallelizmusra való hajlandósága nyilvánul meg, amely szemléletesebbé, egyúttal elevenebbé, a képzeletet is jobban megragadóvá teszi az előadást. [Vö. LBWY munkáját: „Zur finnisch-ugrischen Wort- und Satzverbindung" (1911), amely a magyaron kívül még az osztják -ból és a votjákból közöl gazdag példaanyagot, továbbá PAIS DEZSŐ egyetemi jegyzetét: ,,Magyar szóalaktan. I. Szóösszetétel" (1952).] A mellérendelő összetételek mindkét említett fajánál az esetek nagy részében alapjában véve tkp. kapcsoló kötőszó nélkül való mellérendeléssel van dolgunk (a kötőszók hiánya tudvalevőleg az urál-altaji nyelveknek egyik jellemző sajátsága) ; jellemzővé az teszi őket, hogy az összefoglaló összetételek (ide soroljuk a poláris kifejezéseket is, mint boldog-boldogtalan (= 'mindenki') stb.; 1. GOMBOCZ, Alaktan 147, PAIS i. m. 9) egy egységes ú j fogalmat fejeznek ki szemléletesebben és nyomatékosabban összetétel formájában (pl. ,,apaanya" = 'szülők', ,,bátya-öcs" = 'fiútestvérek', ,,suba-bocskor" =s 'ruházat'), míg a magyarázó összetétel nem fejez ki más fogalmat, mint amit egyébként már egyes tagjai is külön-külön jelölnek. Mi itt az összefoglaló összetételekkel kívánunk foglalkozni, bár meg kell jegyeznünk, hogy a magyarázó összetételek közt is nem egy ősi kapcsolatot lehet találni, de ezekben is — a szemlélet azonossága mellett — inkább csak a kötőszó nélküli párhuzamos kifejezésmód elve lehet a közös vonás. Egyébként néhány a finnugorságon túl a törökségben is fellelhető magyarázó összetételt (hírnév, szélvész, tűzvész, hagymáz, továbbá néhány ilyen igei kapcsolatot: jő-megy, sí-rí, sír-rí, ölel-csóJcol, játszik-nevet [= vigad], él-van, tesz-1 L. NyK. LXII, 213, LXIII, 63, 263.