Nyelvtudományi Közlemények 63. kötet (1961)

Tanulmányok - Loványi Gyula: Hunfalvy Pál életéből 3

4 LOVÁNYI GYULA totta is valami, rendszerint tudott magán és indulatain uralkodni" (11, 12). MUNKÁCSI BERNÁT (Hunfalvy Pál emlék., 12) és ZSIRAI MIKLÓS (FgrRok. 523) szintén megemlékszik Hunfalvy bujdosásáról. Fölolvasásában (8) SZIL Y foglalkozik Hunfalvy kézirati hagyatékával is. Megállapítja, hogy hátrahagyott iratai, melyeket az Akadémia könyvtárában őrzünk, arról tanúskodnak, hogy Hunfalvy — nem úgy, mint Kazinczy vagy Toldy — semmi súlyt nem vetett levelezésének megőrzésére. A hozzá intézett levelekből csak azok maradtak meg, amelyek valami véletlenségből elkerülhették az enyészetet. Pl. Schott Vilmossal — mint az egyik értekezéséből kitűnik — már 1851-ben levelezésben állott, mindebből azonban nem őrzött meg semmit. Finn tudósokkal is sűrű levelezést folytatott, de csak egy-két levél maradt meg pl. Almbergtől, Blomstedtől, Koskinentől és Rosendaltól, s ezeknek is a legnagyobb része a Hunfalvy finnországi utazása utáni időkből való. Ámde már négy hónappal később, 1910 májusában (MNy. VI, 232), Sz. K. jegyű kis cikkében bejelenti Szily, hogy a Tátra-Múzeum Egylet alelnöke és múzeumi őre, dr. Daits Ede, „értesít bennünket", — nyilván a Nyelvtudományi Társaságot — ,,miről előbb nem volt tudomásunk": Hunfalvy kézirati hagyatéka az ottani Tátra-Múzeumban van kilenc csoportban elhelyezve. Az elmondottak szerint a Hunfalvy-házaspárról a múlt század nyolcvanas éveiben állandó érintkezésben álló kör nyolc tagja közül Budenz, akitől a legtöbb fölvilágosítást remélhettük, már négy hónappal atyai barátjának halála után elköltözött az élők sorából. Greguss még Hunfalvy előtt, Keleti egy évvel, Szabó három évvel Hunfalvy után hunyt el. GYULAITÓI nem ismerünk mást, mint a ravatalnál tartott gyászbeszédet. Arról nincs tudomásunk, hogy HEINRICH foglalkozott volna Hunfalvy életével. Ebből a körből tehát csak az ismertetett két megemlékezés, FRAKNÓié és SziLYé származik. Mi a magyarázata ennek a jelenségnek? Az talán, hogy élete késői szakaszában Hunfalvy követte az öregedő Goethét az elzárkózásnak a formájában, és — a társadalmi érintkezés fenntartása mellett — azt vallotta: maga körül „die Mauer wieder höher zu ziehen"? Nem lehetetlen, hogy így történt, s hogy a kör tagjaival való barátságos összejövetelek a „falon kívül" zajlottak le. Az a tény, hogy FRAKNÓI," GYULAI és SZILY nem tudott Hunfalvynak egyebek közt mintegy nyolcszáz levelet magában foglaló kézirati gyűjteményéről, e mellett a föltevés mellett szól. De arra is bajos magyarázatot találni, miért nem részesült figyelemben Hunfalvy hagyatéka a Tátra-Múzeum vezetőjének fölvilágosító közlése után. Pedig történészek újabb megállapítása szerint egyebekkel együtt a levólanyag történeti kútfő értékű. 2. Hunfalvy Pál szülei: Hunsdorfer János és Weszter Mária (Munkácsi, i. m. 5) . 1842-ben még éltek. Eddigi ismereteink szerint a Hunsdorfer házaspárnak két gyermeke volt: Pál és János. Az írások azonban még két testvérről adnak hírt. Az egyik: Zsuzsanna. Egy „SusanaSacher (?) geborne Hunsdorfer" aláírású, hely és kelet nélküli, tegező formában írt tizenegy soros levél2 megszólítása: „Lieber Herr Bruder!". A levelet leánya viszi Pálhoz. A befejező hozzám jönni, mint tavaly, — úgy sem találkozhatunk egyébkor." — Az említettek közül ennek a korábbi körnek — koruknál és egyéb okoknál fogva — csak Szabó, Greguss és Keleti lehettek tagjai. 2 Csak azoknak a leveleknek a lelőhelyét jelölöm, amelyek nem a Tátra-Múzeum anyagából valók.