Nyelvtudományi Közlemények 63. kötet (1961)
Tanulmányok - Radanovics Károly: Osztják nyelvtudományok (Muzsi nyelvjárás) 21
OSZTJÁK NYELVTANULMÁNYOK 23 i. — Rövid i hang. Példák: Un 'lent', leimet 'második', miV 'sapka', mis 'tehén', pil' 'társ, barát', siski 'madár, kicsiny madár; veréb'. — A Szin. nyelvjárásban a x mediopalatális spiráns előtt és után, valamint a p előtt kissé hátrább képzeït i-t ejtenek (STELTSTITZ, OVd. I, 5). Én p előtt hátrább képzett i-t nem észleltem (lipijn '-ban, -ben'), olyan példám pedig, amelyben g mellett j fordulna elő, nincsen. Egy szóban hosszú l-t jelöltem: niV 'nyolc'. KniV 'nyolc' szó hosszú % hangja szóbelseji -iw- (-iu-) hangkapcsolat vokalizálódásából keletkezett. Vö. KT. 649a: DN. ÚÍD3, Kr. nlt3, V., Vj. nildg, Trj. niA§x, Ni. niut3, Kaz. nmdA, O. nfádl 'acht'. B) Az első szótagbeli magánhangzók kvantitása Az első szótag magánhangzói kvantitatív szempontból hosszú és rövid magánhangzókra különülnek. Fonológiai szempontból valóban elegendő két kvantitásfokozat megkülönböztetése. Mindazonáltal a hosszú fonémák (részben a rövid fonómák) időtartamának több fokozatát lehet megkülönböztetni az osztják nyelvben. KARJALAINEN (OL. 227 kk.) az osztják magánhangzók időtartamának 4 fokozatát különbözteti meg: hosszú, félhosszú, rövid, igen rövid; STEiNiTznél (OVd. I, 5—6; OstjVok. 11—2) a hosszú vagy teljes magánhangzóknak három kvantitásfokozáta van: hosszú, félhosszú és negyedhosszú. Én az első szótagbeli hosszú fonémák időtartamának 3 fokozatát különböztetem meg: hosszú, félhosszú, rövid (például: à, à, a; é, e, e). Negyedhosszú időtartamot (a\ ey) nem észleltem. A rövid fonémáknál rövid és szórványosan félhosszú kvantitásfokozatot jelölök (i, l). 1. Hosszú fonémák: ä, ö, ü, é. a) Többtagú szavak nyílt első szótagjában a magánhangzó hosszú, például: öéi 'apa', kam^Vta. 'kívülről', läjdm 'fejsze', ^öldp' 'háló', öldr\ 'első', gűlom 'három', nűmdVta 'felülről', üsüildm 'úszom', éwi 'leány'. b) Egy- vagy többtagú szavak zárt első szótagjában a magánhangzó általában félhosszú. Például: àp f ?eb, kutya', járj 'tíz', tàVti'húzni', ^nlp9tc 'hálók', jh& 'kéz', mhs 'mese', xülmet' 'harmadik', ù^ldf 'szánok', ütc 'erdő', kew 'kő', nem 'név', sekldm 'ütök, vágok'. c) Zárt szótagban, különösen ; előtt nagyon gyakran rövid magánhangzót hallottam, például: non 'kenyér', nemi'-poràjn 'soha', snf 'száz', aj 'kis, kicsiny', jaj 'bátya'. Néhány szóban j előtt félhosszú magánhangzót észleltem: mhjldti 'vendégeskedni', w\f 'állat, madár'. d) Egytagú szavak nyílt szótagjában a magánhangzó fólhosszú: ma 'én', ne 'nő, asszony', xfy 'férfi'. STEiNiTznél ezekben a szókban negyedhosszú vagy félhosszú magánhangzó van-.ma' 'ich', ne, ne' 'Frau', ^ù, ^u 'Mann' (OVd. I, 6). Az első szótagbeli magánhangzók különböző kvantitásfokozatai nem mindig a fenti szabályoknak megfelelően jelentkeznek. így például zárt szótagban a várható félhosszú magánhangzó helyett hosszú magánhangzót találunk a következő szókban: an 'tál', ár' 'ének, dal', kűrtdt' 'falvak', lüntdt 'ludak', möúzdt' 'mesék', pürmeti 'lépni', ün 'nagy', üsti 'úszni', wérti 'tenni, csinálni'. A magánhangzók időtartama néha ugyanabban a szóban is ingadozik: whj" 'állat, madár' ^ wöjr: wnj-wëlti-xù 'vadász' (tkp.: 'állatot, madarat ölő férfi'), welti: whj-wèlti-jhx 'vadászok' <**> wllti: wnj-wëlti-gù 'vadász'.
