Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fónagy Iván: A hang és a szó hírértéke a költői nyelvben 73

74 FÓNAGY IVÁN versekben is. Egybevetettem V. Hugo és Verlaine agresszív versciklusait lírai hangúakkal. A h, a t ezúttal is gyakoribb volt a támadó jellegű versekben, az l és az m a líraiakban.3 Az

r V. Hugo és Verlaine verseiben semlegesnek bizonyult, ami összefügghet a modern francia r „lágyabb" (lingvális vagy uvuláris) képzésmódjával.4 Hogy az

r és az agresszió kapcsolata nem korlátozódik a magyar versekre, ezt valószínűvé teszi Rückert két versciklusának hangstatisztikája. Feldolgoztam az idillikus hangú Liebesfrühling ciklus első „csokrát" (Erster Strauß)5 és a Geharnischte Sonette 32 strófáját.6 A harcias „felvértezett" szonettekben a t, az r és — kisebb mértékben — a Jc dominál. A Szerelmes Tavasz-ban az l, az m (vö. 1. táblázat és 1. ábra). 1. táblázat Szelíd Támadó 6,52 7,75 5,15 7,26 1,80 1,93 5,29 3,73 3,48 2,95 Az r, t, k, l, m hang viszonylagos gyakorisága (a hangok összességéhez képest) Rückert költeményeiben. + 2,0-1 15-1,0 0,5 0-0,5-1,0-1,5-- 2,0-1. ábra. A függőleges tengely számadatai az egyes mássalhangzók gyakoriságát jelzik Petőfi ( ), V. Hugo és Verlaine ( ), továbbá Rückert ( ) támadóhangú verseiben a költők egyéni átlagához képest. 3. Nagyobb egységek felé haladva, a semantika síkján önkéntelenül ugyanazt a törvényszerűséget keressük, mely a fonetika síkján érvényesül. Azt várjuk, hogy az elemek ezúttal is kötöttebbek, hogy a vers esetében könnyebb 3 A statisztikai vizsgálatok eredményét részletesen ismertetem „A költői nyelv hangtanából" című könyvemben (Budapest 1959, 37 kk.). 4Azr-grassaillé inkább lágy (vagy lágy is lehet) a francia esztéták szerint. Vö. A. SPIRE, Plaisir poétique et plaisir musculaire. Paris 1949, 195, 234, 364. 6 Friedrich Rückerts Werke. Cotta, Stuttgart 1895. I, 9 — 30. 16 378 hangottartalmaz a ciklus. 6 Friedrich Rückerts Werke. I, 3—16. 14 207 hangot tartalmaz.