Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Hajdú Péter: A szomojéd sámánok kategóriáiról 51

A SZAMOJÉD SÁMÁNOK KATEGÓRIÁIBÓL 71 területen egységes neve. A régi fgr. elnevezés ( *v fi. noita) csak a voguloknál található meg (vog. nait), de emellett itt is egész sor egyéb, valószínűleg kései, helyi elnevezés jelentkezik (vogT. sätap-kum 'javas ember', É. L. puptf kästdna %um 'istent, bálványt idéző férfi' stb.). Az oszt jakoknál a legáltalánosabb, majdnem mindenütt ismert elnevezés a K. tsepän 'varázslat' előtagot tartal­mazó szókapcsolat (tsepän9r)-%oi 'varázsló', V. tsipänarj-Jcü 'javasember' stb.)25 Elterjedt még a hrtdr\-%oi 'jós, tudós', a V. Vj. jol '(nagy és kis) varázsló', Trj. mültd-kö 'imádkozó férfi', É. semvöjari-%o 'látó ember' stb. (KARJALAINEN 551). Az obi-ugor sámánnevek első tekintetre nem sorolhatók egymástól élesen elkülönülő kategóriákba, s ez bizonyára a sámánizmus hanyatlásával is össze­függésben áll, vagyis azzal, hogy a tulajdonképpeni sámánok helyett már inkább csak különféle jósaik, álomlátóik, javasaik vannak. Hasonló képet mutat a lapp sámánizmus is, ahol — noha a sámán 3 kategóriája megkülön­böztethető, de ezen kívül — több elnevezés található a különböző fajtájú látó és javasemberekre (ITKONEN II, 345). E példákat azért említettük, hogy alátámasszuk a szamojéd sámán­elnevezésekre vonatkozó megállapításainkat. Ezek szerint valóban számol­hatunk azzal, hogy az eredeti 'sámán' jel.-ű szavak tabu-szavak voltak, s kevésbé elterjedt voltuk, vagy nagyon is általános jelentésük ezzel magyaráz­ható. Másrészt pedig az is kitűnik anyagunkból, hogy a sokféle sámán-elneve­zés a sámán-kategóriák jelölését is szolgálja s létrejöttükben ennek is szerepe van. Egy részük azonban a sámánizmus hanyatlásával egyidőben jelentkezik az egyre ritkább „igazi" sámánok helyett fellépő, természetfeletti képességek­kel már nem rendelkező álomlátók, kuruzslók, jósok megnevezésére. HAJDÚ PÉTER 23 Ez az osztják szó (mely egyébként az osztjákból a vogulba is átkerült) nemrégiben kimutattam (NyK. LVII, 250 kk.) zűrjén eredetű lehet. — mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom