Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Hajdú Péter: A szomojéd sámánok kategóriáiról 51

A SZAMOJÉD SÁMÁNOK KATEGÓRIÁIBÓL 65 A fenti két magyarázat közül az első talán természetesebbnek látszik, de a másik is védhető, s ezért dönteni egyik javára sem tudok. 5. A szelkup sámánt általában (PROKOFJEVA 1949 : 338) mambinbi­nak, (SzelkGr. 128) íaz>í>£&-nek (o: tdDJBi) hívják (~ CASTR. Kar. tytébe, tytébel-gum stb., 1. fennebb: 2.1.), melyről a jurák täd'iüe-vel kapcsolatban már szóltunk. A sámán másik szelkup neve: (PROKOFJEVA 1949 : 338) cyMtibimbiÄb /fyn 'uiaMaHCKHH qeJiOBeK', (PROKOFJEV: UngJb. XI, 477) Taz zümnitil' kup 'der Schamane', (SzelkGr. 54, 109) zumBbtb} (o: zumBitiï) qup 'maiviaHCKHH qejioBeK', (CASTR.) Taz sumbedel-gum 'Zauberer'. Ezek a (PROKOFJEVA 1949 : 338) cyjmbv^o, coMtibtqa 'uiaiviaHHTb B CBeuioM qyiwe' azaz 'világos sátorban (tehát tűz mellett) varázsolni' jel.-ű ige jelenidejű participiumai (1. i. h. és SzelkGr. 54).17 A sámán harmadik neveként PROKOFJEVA (1949: 338) még a qaMbimbipbiAb Kyn 'maMaHíiiHHH *iejiOBeK' kifejezést is említi, mely szintén jelenidejű partici­pium a ^aMbimup^o igéből 'KaMJiaTb B TCMHOM qyMe', vagyis 'sötét sátorban (tűz nélkül) varázsolni'. E kifejezések hátterének megrajzolásához föltétlen szükséges emlékez­nünk arra, hogy a szelkup sámán fokozatosan nyeri el felszerelését, s hogy a sámán-sapka elnyeréséig tűz mellett és tűz nélkül (világos és sötét sátorban) egyaránt végezheti mesterségét. A sámán-sapkát, tehát a legmagasabb sámán fokozatot elért sámán azonban már csak tűz mellett sámánkodhat (PROKOF­JEVA 1949 : 338). A fenti két kifejezés a tűz mellett és a tűz nélkül varázsló sámánt jelöli meg, de értékelést a sámán kategóriáját illetően csak annyiban tartalmaz, hogy a sámán sapkát elnyert, tudós, öreg sámán csak sumBÍtil' qup lehet, míg ezt a fokozatot el nem ért fiatalabb társai a sumBÍtil' qup és a qami­tirjl' qup nevet egyaránt viselhetik. Számukra ui. a „sötét" és „világos" sátor­ban való sámánkodás egyaránt megengedett. Mindehhez még azt lehetne hozzáfűzni, hogy PROKOFJEV szerint a sötét sátorban való sámánkodás abban különbözik a világos sátorban végrehaj tóttól, hogy a sámán az előbbinél dob nélkül varázsol (SzelkGr. 123). A két módszer illusztrálására idézhetjük PROKOFJEV szövegeiből az alábbi mondatot: jamBa celit z um BCL, pit qamitirn i, qamitirmi aj zumBa 'HoMna AHeM uiaMaHHT (c ÖyÖHOM), HOMbio maMaHHT (6e3 6yÖHa), uiaiviaHHT (6e3 6y6Ha) H LuaiviaHHT (c ÖyÖHOM)' (SzelkGr. 108). A qamitirqo ige eredete ismeretlen, de qam-része meglepően emlékeztet a szibériai török nyelvekben meglevő Jcam 'sámán' szóra, mely egyebekben a sámánkodást jelentő or. KctMAüHue szó forrása is (HARVA 1933 : 299). A szelk. qam-, qap- tő a fenti igének a qanuium, qanuiUH 'KOJioTyiiiKa' (= 'dobverő') szóval való egybevetésével mutatható ki (PROKOFJEVA 1949 : 337). A fenti három elnevezésen kívül még egy negyedik 'Zauberer, Priester' jel.-ű szót közöl CASTRÉN és PÁPAI KÁROLY: (CASTR.) N. kèdehul-gup, kèdehul. 17 Az ige különböző származékaira vö.: zumBtœ (a: zumBtä) 'neCHb'; lözi-irat zumBtäsä niïcik zumBäptemBa '. . . HopTa-crapiíKa HaneBOM Tai< pacneBa» ...', zum-BäptimBct 'pacneßaeT' <: zumBäpti-qo 'HaneBa-rb, pacneBaTb' stb. (SzelkGr. 126, 106, s 1. még uo. 99, 107). A coMtlblAb melléknév a sámán felszerelését jelölő szavakban gyakran előfordul: c. yKbi 'uiaMariCKan manna', c. nopKu 'uiajwaHCKaH tiapKa', c. Kuma 'niaMaHCKan caöJiH' (PROKOFJEVA 1949: 359, 370, 338). — PROKOFJEV hangjelölésének egyes betűit itt, és a következőkben a szakirodalomban megszokottabb jelekkel helyettesítem: pl. b, i — i, x = ä, d = §, l = t. 5 Nyelvtudományi Közlemények

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom