Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Hajdú Péter: A szomojéd sámánok kategóriáiról 51
62 HAJDÚ PÉTER független megjelölésére szolgált, az újabb források mégsem idézik mint a 'sámán' nevét. Nyilvánvaló azonban, hogy ez a szó kezdetben jelzett szóként is használatos volt a 6ydmod9, dbRHo és caeods jelzők mellett. A *budtode tödébe 'másvilágon vándorló sámán', 'magát vagdaló sámán', *d'anö tödébe 'földi sámán', *sawode tödébe 'elholtakat az alsó világba bűvölő sámán' jelzős kapcsolatokból jelentéstapadással a jelzett szó jelentése a jelző jelentésébe átsugárzott, s így jött létre a 'sámán' fogalom megnevezésére három új szó. 4.1. A sámán megjelölésére a tavgi-szamojédban CASTRÉN szerint a dtövű rja' (gen. r\adar\) 'Schaman' szó használatos (ebből: rjatadandem, r\atadaseam 'zaubern', rjatadandatem 'ich bin im Begriff zu zaubern', rjatadafeatem 'ich gehe zaubern', r\atadanantendem 'ich will zaubern', rjatadaki'em 'ich fing an zu zaubern'. POPOV (1936 : 83) viszont r\ida többesszámnak ítélhető12 alakban említi a sámán nevét („FIo B03peHHHMH TaBruMijeB, maMaHbi — rjbda HBJIHIOTCH npeACTaBHTeJIHMH H 3amHTHHKaMH BCeX ÚÖ OT AeîfcTBHH 3JIbIX ÖOWeCTB H flyxoB. OT HHX 3aBHCHT cqacTbe H ÖJiaronojiyqHe Bcex TaBniHueB"). A rja' és a rjida összetartozása kétségtelen, s a vokalizmus szempontjából olyan viszonyban állanak, mint CASTE,, samu 'Mütze', anai 'aufs Neue noch' szavai POPOV (1948 : 115, 15) simu (sbmu) 'manKa', anija (anbja) 'nepBbiií' adataival. E szó eredetével eddig nem foglalkoztak. Hangtani okokból nem lehet azonos, a jur. r\ä 'unterirdischer Totengeist', jen. r\ö 'Gott' (^ tavgi rjua 'Gott') szavakkal, de jelentéstanilag sem lenne meggyőző egy ilyen magyarázat. A szó eredetére a szomszédos, nem szamojéd nyelvekben sem kapunk felvilágosítást, de hangalakja is olyan, hogy eredeti szamojéd szónak látszik. Éppen ezért felvethetjük azt a gondolatot, hogy a tavgi rja' ( :r)ida) az elhalt, és segítő szellemmé vált jurák sámán rjitterma nevével függ össze. Vö. jurák (CASTE,.) rjytarma, itarma 'Geist; Schaman nach dem Tode', (Wb. 35a) O. OP. T. rjitterma 'Totenpuppe, die man nach dem Tode eines Greises anfertigt (0.), Totenpüppe, die der Zauberer aus einem Stück Holz Von dem Sarg eines gestorbenen Zauberers anfertigt und dessen Angehörigen gibt, damit sie sie 5—6 Jahre aufbewahren (OP., T.)', Oksz., U—C. itterma 'Kopf des Zauberers, der früher nach dessen Tod genommen, angekleidet und aufbewahrt wurde (Oksz.), ein in aller Zeit aufbewahrter «saitan» (U—C.)', Szjo. ittçrma ßesko 'aus einem Stück Holz von Sarg eines gestorbenen Zauberergreises in der Gestalt eines Menschen geschnitzte und bekleidete Puppe; die als tödept'so aufbewahrt wurde', Sz. rjittermae 'ergrauter alter Mann', P. rjitt§Amß 'Z a uberergreis',13 rjitteAmarj^rjäeißßan^Ai 'aus Holz gefertigte und in dem unzertrennt abgezogenen Fell eines kleinen Renntierkalbs14 aufbewahrte Figur eines Renntierbullen, die der Sohn des Zauberers nach dem Tod seines Vaters herstellt (wörtl. Schädel des Zauberergreises)'. 12 A többesszámban tkp. hangszalagzárra kellene végződnie a szónak. Ebben az esetben azonban számolhatunk azzal, hogy a teljes tőhöz járuló többesjel (hangszalagzár) jelölése elmaradt. A tavgi—szamojéd nyelvjárásokra igen hézagos ismereteink vannak, s így az is meglehet, hogy ez az alak olyan egyesszámú nyelvjárási változatot mutat, mely a szó eredetibb alakját őrizte meg. Az orosz szövegkörnyezet — ahol az adat előfordul — mégis inkább többesi alakra utal. lâ Az én kiemelésem. — H. P. 14 Itt nyilván a sámán állatalakjára való célzással van dolgunk.
