Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Hajdú Péter: A szomojéd sámánok kategóriáiról 51

A SZAMOJÉD SÁMÁNOK KATEGÓRIÁIRÓL, 53 A különböző kategóriákba tartozó sámánoknak sok helyütt külön elne­vezésük van, és sok külsőséges megkülönböztető jel is elválasztja őket egymás­tól (pl. a sámánfelszerelés eltérései), nem is szólva társadalmi helyzetük, meg­becsülésük egyenlőtlenségéről.1 A következőkben nyelvészeti, de azt kiegészítőlég egyben néprajzi szempontból azt vizsgáljuk meg, hogy a szamojéd népeknél milyen mértékben ismeretes a sámánok osztályozása, s hogy melyek e kategorizálás nyelvi kifeje­zési formái. E célunkat a 'sámán' jelentésű szamojéd szavak és a velük kap­csolatban álló szócsaládok vizsgálatával próbáljuk elérni.2 1.1. A sámánok képességeik szerinti csoportosítása a szamojéd népek sámánizmusára vonatkozó forrásokból többé-kevésbé világosan kimutatható. V. VERESCSAGIN 1848-ben azt írja, a hogy a jurák sámánok, täctide-Jc (maduôe) és segítő szellemeik, a täd'eptsu-k (madeöqio) között meg lehet különböztetni jó ós rossz sámánokat, ül. segítő szellemeket (VERESCSAGIN 153). ISZLAVIN 1847-ben megjelent közleménye pedig arról számol be, hogy nem mindenki lehet sámán, csak az „KOMy flBJifleTCfl TafleÖLUH [ti. a segítő szellem — H. P.] H Tor^a H36paHHbiH HyBCTByn Bt ceSi npH3BaHie, eme BI> OTpoqecKOM"b B03pacTÍ> (name H >KeHinHHbi) oöpamaeTCH KT> onbiTHOMy T a Ä H 6 e K»,3 qToöbi noA pyKOBoftCTBoM-b ero Haywrbcn iuaiviaHCKOMy HCKycTBy." (ISZLAVIN 109—10.) SZTAEGEV (123) is megemlíti, hogy a jurákok elképzelése szerint vannak jó és rossz, valamint erős és gyenge sámánok, aszerint, hogy mennyire képesek teljesíteni a rájuk bízott feladatokat. A jó sámánok nem halnak meg, hanem lelkük a holdban él majd tovább, a rosszak viszont még a földön elpusztulnak (SZTARCEV 123, 126—7). Érdekes, hogy a jó és rossz sámánokról aránylag keveset olvashatunk a szamojédokra vonatkozó irodalomban. Az általános megállapításokon kívül fontos LEHTiSALonak az a közlése, hogy a jó és rossz sámánok közötti különb­ségtevésnek az elhunytakkal kapcsolatos hiedelmekben van nyoma. A jurá-1A sámánok osztályozása nemcsak a szibériai népeknél található meg, hanem a szamojédoktól messze nyugatra vetődött lappoknál is. HOLMBERG írja, hogy a lapp noita-k. (sámánok) közt számottevő különbségek lehetnek: az igazán erős sámán a leg­különbözőbb csodálatos dolgokat tudja végrehajtani, pl. izzó követ, tart a kezében, tűzbe veti magát anélkül, hogy baja történnék (1. HOLMBERG 1915: 96 — 7). T. ITKONEN a lapp sámánoknak három kategóriájáról emlékezik meg: az elsőbe tartoznak azok, akik repülni is tudnak, a másodikba, akik erre ugyan nem képesek, de lelkük el tudja hagyni testüket, s valamely állatba költözhet át egy időre; végül a harmadikba azok sorolhatók akik a szó erejével varázsolnak. Vannak közöttük jó vagy rossz sámánok (ITKONEN 331 — 2). De nemcsak a szibériai, meg a lapp, hanem az indián sámánizmusban is fel­lelhető a sámánok osztályozása. Sőt erről alaposan, részletesen tájékozódhatunk. A szi­bériai sámán-kategóriákat sajnálatos módon eddig nem tárgyalták olyan behatóan, mint éppen az indián sámánok kategóriáit. L. PARK 92 — 3, 100 kk. stb. (uo. részletes iro­dalom) . 2 Nem vizsgáljuk e helyütt azokat a hitéleti szavakat, melyek alapul szolgálhat­nának ugyan 'sámán' varázsló, jós stb.' jel.-ű szavak kialakulására (pl. jur. O. jiltsettä 'losen'), de amelyeknek ilyen jellegű származékát nem ismerjük. Nem tárgyaljuk továbbá azokat a szavakat sem, amelyek képzésüknél és jelentésüknél fogva lehetnének éppen sámánra vonatkozó kifejezések, de használatuk inkább a keresztyén egyház tisztség­viselőire terjed ki: pl. jur. CASTR. hahedar/uda 'Priester r^ Wb. 180a: O. yrö.Eyedar\kuda 'Täufer'; Wb. 494b: U. yasye mädan^tödalämbada 'Kirchendiener (»Heizer "des Zelts des Geistes«)'; tavgi hoikusie, jen. 0h, háhajonde, B. kihofonde, kam. äbes 'Priester' stb. 3 Az én kiemelésem — H. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom