Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Kálmán Béla: Manysi szövegmutatványok 23

32 KÁLMÁN BÉLA Mese-töredék A két északi fej edelem-testvér éldegél (úgy él, úgy fekszik). Egyszer az ifjú hős kiment. Falu végén, város végén öregasszony és öregember lakik. Az öreg az ifjú hősnek mondja: „Hős, messze földön, messze vidéken égszéli ötven hős lányát név szerint emlegetik: ezüst ribizke, arany ribizke (szemű). Nyírhéjbölcső kötelének három vége hintáztatott téged, pólyabölcső kötelének három vége hintáztatott téged. Az Ob partján él a háromöles erdei bálvány-istenség. Ot (ti. a lányt) erővel elragadta, messzire vitte." Az ifjú hős hazatért a házába, azután a bátyjához ment. Bátyjához így szól: ,,Az égszéli ötven hősnél egy lányt emlegetnek. Nyírhéjbölcső kötelének három vége himbált engem (pass.), pólyabölcső kötelének három vége himbált engem (pass.)". „Öcsém — mondja — nem jössz velem násznagynak? — Minket tű hegye szurkál. Az ezüst ribizke, arany ribizke (szemű) lányt a háromöles erdei bálvány-istenség erővel elragadta. A háromöles erdei bálvány-istenség városában hét Ob-kanyar van. A város fáinak teteje az eget érinti, a város fáinak alja az alvilágra támaszkodik. Nála sok ember él. Rénszőr, kutyaszőr módján (mennyiségben) sok szamojéd férfi van." Az idősebb hős a fiatal hősnek mondja: „Ej, öcsém, én nem megyek." — Az ifjú hős akkor így válaszol neki: „Te bátyám, tudsz köszörűkővé változni ? Ha fölfelé menő ember kése eltompult, rajtad köszörülje, ha lefelé menő ember kardja eltompult, rajtad élesítse!" Az ifjú hős hazament. Egyedül készülődött. Hosszú ideig ment, rövid ideig ment, egyszerre azt mondja magának: „Ha így megyek, hova jutok?" Akkor medvévé változott. Ugrált, ugrált, egyszerre megállt, gondolkozik: „Ha így csoszogok, hova jutok?" — Kígyóvá változott. Kígyó képében ment, ment, egyszerre megállt: „Szénát forgatva hova jutok?" Akkor hollóvá változott, fölröppent, röpült, röpült, ím megérkezett a háromöles erdei bálvány-istenség városába. . . Jegyzetek. Közlő : Matrena Pankratyevna Vahruseva 36 éves főiskolai adjunktus a Jukonda menti yarm-päwdl (KapbiM.) faluból. A szöveget 1957. december 21-én vettem szalagra, onnan jegyeztem le. A mese csak töredék, a közlő nem tudta tovább. — 1. A kölcsönösséget kifejező ragelem: A két hős testvére egymásnak. — 2. Szó szerint: öreg asszony öregembere élnek ketten. — 3. A sän 'nyírhéjedény'. — 4. opa 'üioJibKa, függő bölcső'. — 5. A közlő valószínűleg tévedett, mert a mese értelme szerint itt még a fiatal hős beszél, hiszen ő tárgyalt a faluvégi öregemberrel, ós ő akarja bátyját rávenni a kalandra. Az idősebb hős valószínűleg csak ott kezd el beszélni, amikor a nehézségeket ecseteli, amellyel ez a vállalkozás járhat, tehát a „Minket tű hegye szurkál" mondattól kezdve. — 6. Ez a mondat azt fejezi ki, hogy a vállalkozás, kellemetlen, nehéz és veszedelmes. — 7. Szó szerint: „Fölfelé menő ember volna, kése eltompulna. . ." stb. — 8. Vágtat, ugrálva fut. — 9. Ahogy a szénaforgató ember lassan halad, a kígyónak is csúszás közben minden fűszállal, földi akadállyal meg kell küzdenie. KÁLMÁN BÉLA