Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - A. Kövesi Magda: Adalékok rokonságneveink történetéhez 281

ADALÉKOK ' ROKONSÁGNEVEINK TÖRTÉNETÉHEZ 285 a nyelvjárások között akkoriban még kisebb volt az eltérés,5

mint

a későbbi századokban, amikor az aránylag egységes óegyházi szláv nyelvből kialakultak a különnyelvi vonásokkal erősebben átitatott egyházi szláv nyelvek. Akár a délorosz sztyeppék szláv (óorosz) lakóit, akár a Kisalföld vagy a Vág völgyének morvaszláv (cseh?) lakóit tekintjük átadóknak, az átvett bátya szó alapalakjául egy ősszláv *batç szolgált. Ebből fejlődhetett a X. sz.-ban az óorosz [vagy cseh-morva] forma, amely hangalakilag, de jelentéstanilag is megfelelhet a mi vitatott eredetű rokonságnevünknek. Meg kell jegyeznem, hogy feltehetően hasonló óorosz nyelvet vagy nyelvjárást beszélő, de északibb szláv törzstől vehette át a zűrjén és a mordvin is a bat', ill. bat ja szavakat, a fgr. nyelvekben található párhuzamos átvételek egyikeként (ezekről 1. részletesebben alább). A magyar talán a IX—X. században (a honfoglalás előtt, vagy a honfoglalás idején), a zűrjén és mordvin valamivel később a X—XI., esetleg még későbbi századokban vehette át a kérdéses szót. (Utóbbira 1. LITKIN: SUSA. XLII/4, 4 kk.; ZSIRAI, FgrRok. 212, 260).6 Természetesen ezek

a kérdések még gondosabb kutatásokat igényelnek, mielőtt teljesen megnyugtató módon lezárulnak. 2. Hogyan felelhet meg az óorosz bat ja 'Vater' [e jelentésben SZREZNYEVSZKIJ7 szerint

már 1160-ban előfordul], és 'Priester', morva 'Oheim' jelentésű szó a magyar'fráter maior natu' (älterer Bruder); 'patruus' (Onkel); "verbum alloquendi5 (Anredewort) (NySz., EtSz.) jelentésű bátya 'szónak, és mi lehetett a szó elsődleges jelentése.8 Mielőtt e kérdésben döntenénk, meg kell néznünk az óorosz alakra visszavezethető és a magyarral korábban egyeztetett rokon nyelvi adatokat is. Mit mondanak a zűrjén adatok? Forrásainkban az alábbi alakokban s jelentésekben szerepel: (SAVV.) Őamj 'oTeu', őamJ3J\ 'öaTioiiiKa'! (rég. f

apa';

ma: "apuka; tisztelendő, főtisztelendő; öregem'), őamJMüM = aJMüM 'poßHTejiH', (ROG.) őamj cOTeii',

\. őamjinejl f

6aTioiiiKa' ! (SACH.) őamb, aj 'oTeu,'; bimuàaj, uwbid őamb 'jiheji? (I. P.); qo>K (anya fivére) (FSz.) — "ueß no MaTepn'. (WICHM.—UoT.) V. Sz. Pécs. L. Le, U. PY. bat' 'Vater5 « or.), V. mamis —bat'is 'die (eig. seine) Eltern'; V. Le. bat'uslco rVater'

(< or.).9 5 A

Nesztor krónika írja (A magyar honfoglalás kútfői 349): „Egy szláv nyelvet alkottak ugyanis a Duna mentén lakó szlávok, akiket a magyarok leigáztak és Moravia, és a csehek és a lengyelek és a poljánok, akiket ma oroszoknak hívnak" (1. GYÖRFFY, i. m. 88). 6 A szó

esetleg a magyar nyelv azon ősi szláv (óorosz) jövevényszó rétegbe tartozhat, mint a lengyel (< óorosz Hedzanh : SzlJöv. 313); a szegye 'erős husángokból való halfogó rekesztek' (< óorosz *sëdza : SzlJöv. 494); a tanya (< óorosz Honja: SzlJöv. 518); Duna (< óorosz *Dunaj). 7 SZBEZNYEVSZKIJ,

MaTepHajibi RSIH cjTOBaptH ApeBHepyccKoro $i3biKa I, 46. 8 Az első

('fráter') jelentésre példa: MA: Jobatyam, Attyanak az atyának báttya ; a másikra: BécsiK. 64. „Meít Efter mégualla néki, hog o batta volna" [az EtSz. szerint nyilván íráshiba batta helyett] . A megtisztelő megszóHtásra: TelK. 185 „O te peter bata emlekôzzel meg en rólam." Az első 1271-ből való helynévi adat Possessiones B ath iamezey a "fráter' és 'patruus' jelentést egyaránt megengedi. E név egyike a XIII. sz.ban igen általános összetett földrajzi neveknek, amelyeknek első tagja személy-, rokonság-, tisztségnév stb. (1. BÁBCZI, Szókincs 160). 9 Mindkettőt

KALIMA is orosz jövevényszónak tartja. (SUST. XXIX, 40); a baiusko régi vocativusi alak (uo.).