Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 213
URÁLI ÉS ALTÁJI ÖSSZEHASONLÍTÓ SZINTAKTIKAI TANULMÁNYOK 239 Freunde machen' (PAAS.: JSFOu. XIX2 , 6) |[ k a r a c s.: jerv q'afinrn q'ojaryasüjse-, q'afinni' qalinin bere-di saulaj 'wenn ein Mann seine Frau entlassen will, dann zahlt er ihren q'alin ganz aus' (PRÖHLE: KSZ. X, 265; PRÖHLE megjegyzi: „wörtlich 'ihr Mann, seine Frau' "); q'izi- ajtya-ndi afasina- 'die Tochter sagte zum Vater' (uo. 273) || k u m ü k: anasina bak, kizin all 'schau die Mutter, heirate die Tochter !' (NÉMETH: KSZ. XII, 275); alaman dej ulani alrria kojmaj atasi ',,ich werde sie heiraten", sagt der Sohn, aber der Vater gibt es nicht zu' (UO. 301) || b a 1 k á r: qatini; erine- ajtya-ndi 'die Frau sprach zu ihrem Manne' (PRÖHLE: KSZ. XVI, 237; PRÖHLE megjegyzése: „eigentlich: seine Frau sprach zu ihrem Manne" uo.) || oszm.: „Pour exprimer qu'il existe entre deux concepts un lien d'appartenance mutuelle, le turc met souvent le suffixe possessif (de la 3e personne) aux deux noms: ogl-u baba-sina ujmaz 'le fils ne suit pas l'exemple du père' (DENY, i. m. 1095) || adak.: babasy codzuyynyn bojle okumys olduyyndan buny pek severmis 'sein Vater liebte ihn sehr, da sein Sohn so belesen war' (KTJNOS, Adak. 211) || c s uv.: àrzïnriine kalat t'èt' kárózeGd 'az urának így szól (azt mondja) az öreg asszony' (MÉSZ. H, 450); kalat' àùzï âmesnë '[így] szól a gyermek az anyjának' (uo. 245). [Irodalom: BBKE:"KSZ. XV, 14—5; FOKOS: MFigy. III, 254.] c) A mongolban: khalkha: a%an düge güitseye-qüi 'der ältere Bruder holt den jüngeren Bruder nicht ein' (POPPE, Kh. 99; tkp. 'bátyja a maga öccsét nem éri utói'); vö. uo. 100 || kaim.: adzryvn afaG, unuyvn buluq 'der Hengst bunt, sein Füllen scheckig' (RAMSTEDT—AALTO: JSFOU. LVIII, 24). d)À mandzs u-t unguzban: e v. : asln turecillän bejçwi oronduliwar '>KeHa CTajia pyraTb My>KMKa 3a ojieHfl' (MaT. 21); n%k%nin ekïnmi uwagahinän mënduji 'MJia/niiafl (cecTpa) CTapiuyK) TauiHJia Ha ceőe' (uo. 180); nekynin mucurän, ekinmi uwa\ahinän 'MJiaAuian BepHyjiacb, cecTpy noTamHJia' (uo.). — etirkënln gy,cê atlrkänmi 'cTapHK CKa3aJi CTapyxe' (uo. 230); Szach. aminin sömat hunätkänmi ajäwgäran 'oTeu (oTeii-ee) onern, JIIOÖHT CBOW jionb (Aowy-CBQK))' (VASZILJEVICS 329). * C. Személyragos határozók Bizonyára ugyancsak a 3. személy birtokos szemólyragjának determináló használatán alapszik e rag alkalmazása különféle állandó határozókban, amelyek • — miként FARKAS (ÜAJb. XXVI, 57) megjegyzi — „nem fejeznek ki birtokviszonyt ós a személy megjelölése tekintetében is semlegesek" („die kein Besitzverhältnis ausdrücken und auch in bezug auf die Person neutral sind").
