Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 213

UBÁLI ÉS AI/TAJI ÖSSZEHASONLÍTÓ SZINTAKTIKAI TANULMÁNYOK 225 kamnigán: eme, unaya 'weibliches Füllen' (U. KŐHALMI: AOH. IX, 190, 201). [Irodalom: POPPE, Gramm, of Written Mong. 105.] e)A mandzs u-t unguzban: a) a t unguzban: evenki: er bejetk§n-kurjakän 'этот мальчикребенок' (VASZILJEVICS 276); ahätkän ащ^акап 'девочка сирота' (Мат. 73); asi цтцкёп hutetin bicen'egy nőgyermekük volt' (tkp. 'nő egy gyermekük volt', 'женщина одна дочь их была'; a számnév közbeszúrásával) (uo. 186); hunatulumimni 'девушка-охотник' (KONSZT.—LEB. 246; 'leány-vadász', azaz: 'vadászleány'); omolgi hunatwe- arpdakanme ajawdteren 'парень любит девушкусиротку' uo. 247; 'az árvaleányt', tkp. 'a leányt-árvát'12 j| la mut:

asiТеща 'leány', nari kur\a 'fiú' (LEVEST 70), bulatu ori asi gurgewcimrje 'szövőnő' ('szövetet csináló asszony-munkás') (uo. 17); asi дигдёгоегтщ 'работница' (uo.); 1. még BENZIJSTG, Lam. 50, 143, 207, Crna—Ris. 127, 279. ß) а mandzsuban: nan. (Kur-Urm.) пега beje 'мужчина (мужской человек)', asi beje 'женщина (женский человек)'; пега г%ап 'бык',

asi iyan 'корова' (SzuNYiK, Кур-урм. диал. 62), asi beje 'женщина', asi fute 'девочка' (uo. 165), nefa beje 'мужчина', nefa fúté 'мальчик' (uo. 184). A mandzsu-tunguzban ezekben a kifejezésekben gyakori a birtokos szerkezet (ahogyan fent is anyag- és mértékjelölő szerkezetekben láthattuk ezt a kifejezésmódot); így: lamut: nakat asin 'medve nősténye' (LEVIN 17; mellette — ha nem sajtóhiba — összetételként: nakat asi ua. uo. 76); §iliki ТсогЪэп 'Zobelmännchen od. Hermelinmännchen', oron namin 'Rentierkuh' ('rénszarvas nősténye'), nuc asin 'Russin' ('orosz asszonya, felesége') (BENZING, Lam. 50). Ilyen szerkezet persze más nyelvekben is előfordul; pl. csuvas: jdDd-ami 'nőstény-kutya' (PAAS., CSUV. 3; tkp. 'kutya nősténye'), %ur-azi 'gúnár' (uo. 7). A felsorolt két (vagy három) kifejezésmódon kívül persze gyakoriak egyes állatok hímjeinek és nőstényeinek külön-külön névvel való jelölése (mint pl. magyar bika, tehén stb.), sőt egyes nyelvekben a különféle korosztályokat is más-más módon nevezhetik egyes állatfajoknál; 1. pl. POPPE, Written Mong. 132, 134, 156, Khalkha 33. Mindezek ellenére tagadhatatlan, hogy a nemet jelölő főnév minden külön jel nélkül (is) jelzőileg használatos vagy használatos lehet a tunguzban is és egy valamennyi uráli ós altáji nyelvben.13 12 Ehhez az appoziciós (vagy talán egyeztetett melléknévi jelzős) kifejezésmódhoz vö. a 220. és 227. lapon mondottakat. 13 A nemet jelölő főnévnek az urál-altaji nyelvekre jellemző jelzői használatát (talán éppen urál-altaji hatásra) a paleoázsiai csoporthoz tartozó gilják nyelv is ismeri: ,,utk(u)-oyla 'мальчик', букв, 'мужчина ребенок'; umg(u)-oyla 'девочка!, букв, 'женщина ребенок', ar-qrotr 'медведь самец', aú%-q'otr 'медведица' и. т. д." (Е. А. Крейнович, Нивхский (гиляцкий) язык: Языки и письменность народов Севера 111,200).