Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Vértes O. András: Comité International Permanent des Linguistes: Bibliographie linguistique de l’année 1956. (ism.) 448

448 ISMERTETÉSEK, SZEMLE E részletkérdéseknél fontosabb, hogy a szerző jó kritikai érzékkel megvilágította a tárgy irodalmának számos részletét, és az elektrofiziológia modern vizsgáló módszerével is jelentékenyen közelebb vitte a megoldáshoz a hangsúly problémáját. Egyébként FÓNAGYéhoz: hasonló módszerrel hasonló eredményre jutott három edinburghi szerző: P. LADEFOGED, M. H. DRAPER és D. WHITTERIDGE (Syllables and Stress: Miscellanea Phonetica III. London 1958, 1—14). VÉRTES O. ANDRÁS Comité International Permanent des Linguistes: Bibliographie linguistique de l'année 1956 et complément des années précédentes — Linguistic Bibliography for the Year 1956 Utrecht—Anvers MCMLVLU, Spectrum. XXXII (+ 1) + 325 1. A nyelvészek állandó nemzetközi bizottsága 1949-ben és 1950-ben két kötetben kiadta az 1939-től 1947-ig terjedő évek nyelvtudományi bibliográfiáját, s azóta körülbelül 300—400 lapos kötetekben közölte az 1948-tól eltelt időszak egy-egy esztendőre terjedő könyvészetet, kiegészítéseket adva előző kiadványai anyagához. A tárgyalt kötet szerkesztője J. J. BEYLSMIT, munkatársai VEIKKO LEHTIRANTA, EUGÉNE LOZOVAN, VÁCLAV POLÁK, J. B. RTTDNYCKYJ és PAUL YANG; hogy melyik rész kinek a munkája, az nem derül ki a bevezetésből. Körülbelül 600—700 folyóiratot és egyéb időszakos kiadványt dolgoztak föl, s mintegy 6000—8000 nyelvészeti cikk és könyv címét közlik. Ebben a hatalmas és értékes anyagban különösen fontos a könyvószetek, a kongresszusok, emlékkönyvek és a folyóiratok bibliográfiája. Az általánosabb jellegű munkák — bibliográfiák, életrajzok stb. —• után az általános nyelvészet és a vele kapcsolatos tudományágak fejezete következik: ebben kapott helyet — a többi között — a fonetika, a nyelvföldrajz, a stilisztika és a névtudomány is. (Talán nem fölösleges itt megjegyeznünk két érdekes adatot: míg a stilisztikai munkák jegyzékében körülbelül 60—-70 címet találunk, addig a névtudományiakéban mintegy félezret.) Az egyes nyelvcsaládokra és nyelvekre vonatkozó irodalmat a szerkesztők a nyelvek rokonsági és földrajzi csoportjainak rendjében közlik (77—300), a nyelvek csoportosításában pedig—- általában— a MEILLET—CoHEN-féle „Les langues dumonde" 1952-i kiadását követik. A bennünket elsősorban érdeklő, uráli nyelveket a következő csoportokba sorolják: A) finn csoport: 1. nyugati finn: a) finn („suomi"), b) észt és lív, c) karjalai és vepsze, d) lapp; 2. keleti finn: a) mordvin, b) cseremisz; 3. permi: a) votják, b) zűrjén; — B) ugor csoport: 1. magyar, 2. obi ugor: a) osztják^ b) vogul; — G) szamojéd csoport. —• Legalábbis kérdésesnek kell tartanunk, hogy szerencsés-e elhagyni a finnugorság összefoglaló fogalmát. Az uráli nyelvekkel foglalkozó munkák jegyzéke 13 lapra terjed, ebből a magyarra vonatkozó rész vagy 5 lapot foglal el; laponként körülbelül 20—25 cím van. Bár —• próbák alapján —• nagyjából helyesnek ítélhető a címek kiszemelése, mégis célszerű lenne minden kötetben megjelölni a válogatás szempontjait. A könyvészetben való könnyebb eligazodást szolgálná az utalások számának jelentősebb növelése; így jónak tartanám, ha a fonetikai fejezetben is megtalálnánk azoknak a fontosabb munkáknak a címét, amelyek egy-egy nyelv hangtanával foglalkoznak. Az ellenőrzött anyag nagy részét pontosnak találtam. Igazságtalanság volna egy ennyire sok irányú munkával készült és számos különféle nyelvű adatot közlő kiadványtól teljes hibátlanságot követelni. A nagy munkához képest lényegtelen, hogy például a Pais-Emlékkönyv rendszerint mint Emlékkönyv Pais szerepel (pl. 258, 263—•£>), a Grammaticae Romanae fragmenta kiadójának, MASSARiNO-nak nevét MAZ-zARiisro-nak szedték (104), s e munka törzsrésze lapjainak számát 423 helyett 424-nek tüntették föl (uo.) stb. Célszerű, hogy a nemzetközi nyelvészeti könyvészet a kevésbé ismert nyelven írt közlemények címét lefordítja franciára vagy angolra és sokszor ezen kívül néhány szóval utal a munka tartalmára. Kívánatos, hogy ez a bibliográfiai kiadványsorozat idővel ismertető könyvészetté fejlődjék.