Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Kelemen József: A Magyar Nyelv XXVI–L. évfolyamának Mutatója (ism.) 145

146 ISMERTETÉSEK, SZEMLE N és a Szómutató anyagát, s az egész Mutatót összeállította. Ezzel „A Magyar Nyelv I—XXV. évfolyamának Mutatója" (Bp. 1931), a „Mutató a Nyelvtudományi Közlemények 1 — 50. kötetéhez" (Bp. 1955) című művei után immár a harmadik folyóirat-' mutatót adja JUHÁSZ a nyelvészek kezébe. E harmadik mutató lektorai DEME LÁSZLÓ és MIKESY SÁNDOR, technikai szerkesztője pedig MIKESY SÁNDOR volt. Az első Mutatón mintegy három évig (1928 — 30) dolgozott JUHÁSZ, a másodikon kb. 20 évig (1932 — 52), a harmadiknak tárgy- és szómutatóján ismét mintegy három évig (1955—7). E több, mint negyedszázados bibliográfiai munkássága alatt technikája fejlődött, szempontjai tisztultak, így Mutatói egyre használhatóbbá váltak. A Mutató, főleg a tárg^ - és szómutató készítésének technikájáról, a cédulázásnak és a kézirat megszerkesztésének módjáról JUHÁSZ maga számolt be egyik cikkében. (A folyóirat-mutatók készítésének módszere: MNy. LIII [1957] 535—40). Ebben részletesen ismerteti, hogyan vetítette cédulákra az adatokat kötetek és lapszámok szerint,. hogyan ellenőrizte az adatokat, a kötet- és lapszámok kiírásának pontosságát, milyen figyelmeztető, rendező rövidítéseket alkalmazott, hogyan alakította ki a cédulákról a kéziratot. Ebben a cikkében arról is beszámol, hogy a nyomdai korrektúrát nem a gépelt kéziratról, hanem céduláiról ellenőrizte, hogy a gépelés esetleges hibáit kiküszöbölhesse. Kiemeli, hogy „Ha egy szerző valamilyen adatról lényegeset, a további kutatás szempontjából fontosat mondott, valamilyen nyelvtani alaknak vagy szónak eredetét megfejtette", céduláin piros kereszttel, a legépelt kéziratban a lapszám áthúzásával jelölte. Ezeket az adatokat a Mutatóban a lapszámok dőlt szedése jelöli. Ezzel az értékelő kiemeléssel csak ebben a harmadik, Mutatóban találkozunk. Az értékelés természetesen nem jelentheti a későbbi tudományos kutatás megkötését, de annyit mindenesetre jelenthet a kezdő vagy a kevésbé tájékozott kutató számára, hogy az így kiemelt cikkeket, tanulmányokat különösen figyelmére méltassa. Aki tudománytörténeti kérdésekkel foglalkozik, az gyakran tapasztalja, hogy egy-egy gondolat felbukkanásának vagy módosulásának megállapításához sokszor csak több, néha éppen számos irodalmi utalás összehasonlításával juthat el. A dőlt szedéssel való kiemelés tehát — ha JUHÁSZ kellő, tárgyilagossággal járt el — előnyösen hathat a további kutatásra. Nem szabad azonban azt hinnie a Mutató használójának, hogy a Mutatóban dőlt szedéssel ki nem emelt lapszámokon nem találhat fontos tudománytörténeti megállapítást. Hiszen a nyelvtudomány egész területét a Mutató készítője nem értékelhette egyforma jártassággal. Viszont tudománytörténeti szem-, pontból hasznos lett volna kiemelni azokat a cikkeket, tanulmányokat, amelyek egyegy kérdés vagy gondolat tudománytörténeti vagy nemzetközi hátterű fejtegetését nyújtják. Ezeket pl. ritkított lapszámokkal közölhette volna. Ebben az esetben a tudománytörténetileg is fontos, a kérdés történetét is tartamazó cikkek, tanulmányok lapszámát ritkított dőlt számjegyekkel közölhette volna. Nem számol be JUHÁSZ idézett cikkében arról, milyen szempontok szerint döntött abban a kérdésben, vajon valamely adat, valamely nyelvtudományi fogalom vagy műszó, amely a feldolgozott cikkben, tanulmányban előfordul, belekerüljön-e a Mutatóba, vagy ne. Az adatok ki jegyzését ugyanis. válogatással végezte. Az egyes cikkeknek nem minden adatát, fogalmát, műszavát, az ott idézett szerzők közül nem mindegyiknek a nevét cédulázta ki, hanem csak azokat, amelyeket valamely szempontból fontosnak tartott. így pl. GoMBOCz-nak „Funkcionális nyelvszemlélet" (MNy. XXX, 1 — 7) című cikkére a következő címszavak és címnevek alatt hivatkozik: beszéd (56), fonéma (73), fonetika (114), funkcionális nyelvszemlélet (77), „hangtan, fonetika" (114), jelentésfunkció (127), jelentésváltozás (127), mondattan (155), nyelv (175), nyelvszemlélet (177), összetételek (183), szószerkezet (207), tulajdonnév (230); BROENDAL (58), JES-PERSEN (128), LAZICZIUS GY. (144), SAUSSURE (191), SETÁLÁ (192), WUNDT (228). De nem szerepelnek a Mutatóban a GOMBOCZ cikkében említett fogalmak, műszavak és szerzők közül ezek: anorganikus [összetételek ] (MNy. XXX, 6), átmeneti szókategóriák (6), azonosítás (4—5), beszédhang (2), connotativ (4), egyszerű szók (6), elhomályosult összetétel (6), funkciótörténet (5), hágai nyelvészeti kongresszus (3), hangjel (3, 5), hangkép (3), identifikáció (4—5), igenlő kifejezések [bői lett összetétel] (6), jelentés (3), jelölő (3), jelölt (3), köznév (4), lélektani hang (2), lélektani hangtan (2), mondatpótló [ból lett összetétel] (6), nomen connotativum (4), nyelvészeti kongresszus (3), organikus [összetételek] (6), simplex ['egyszerű szó'] (6), syntagma-tag (5), syntaktikai alaktan (5), syntaktikai jelentéstan (5), szójel (3, 5), szótan (3), tagadó kifejezés-[ből lett összetétel] (6); BAUDOIN DE COURTENAY (2), BENNI (2), BERTELZEN (4), DELACROIX (1), GOMBOCZ (1, 2, 3, 4, 5), MARTY(5), MATHESIUS (2), SCHUCHARDT H. (1—2), SIMONYI Zs. (4), SOMMEREELT (1), STUART MIIX (4), UEASZYN (2).