Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)
Tanulmányok - Radanovics Károly: Ural-Altaische Jahrbücher (ism.) 125
ISMERTETÉSEK, SZEMLE 129 XXVIII. kötet. 1956. 1. JOHANNES LOHMANK: Ernst Lewy zum 75. Geburtstag (1—4). A szerző a 75. életévét betöltött ERNST LEWY tudományos munkásságát méltatja. 2. JÚLIUS V. FARKAS: Der Genitiv und der Akkusativ in der uralischen Grundsprache (5 — 17). FARKAS GYULA az egyes finnugor és szamojéd nyelvekben előforduló -n genitivusragot egy *n- kezdetű névmásból származtatja. A többi uráli nyelvben meglevő -in aocusativusrag pedig véleménye szerint azonos az -m birtokos személyraggal, és mindkettő névmási eredetű. 3. ERKKI ITKONEN: Y. H. Toivonen (111 — 5). Cikkében a szerző az 1956-ban elhunyt kiváló finn nyelvtudós, Y. H. TOIVONEN élete munkásságát méltatja. 4. BJÖRN COLLINDER: „Die Entstehung der Sprache" (116 — 27). A cikk az emberi nyelv keletkezésének problémáival foglalkozik. 5. WOLEGANG SCHLAOHTER: Zum Begriff der Stammform (128 — 37). A „tőalak" fogalmát az uráli nyelvekre nem mindig alkalmazzák következetesen. Gyakran a nominativus-szal azonosítják, azonban helytelenül, minthogy a tőalaknak olyan funkciói vannak, amelyek a nominativus fogalmával nem kapcsolhatók össze. A tőalak alaktanilag differenciálatlan, jelentéstanilag és mondattanilag pedig többértelmű alak (nominativus, accusativus, genitivus stb.). 6. VALTER TAULI: On the Origin of Verb (138—44). Az uráli nyelvekben — valamint más nyelvcsaládokban is — a névszói kategória ősibb az igeinél. Az ige ragozott alakjai névszói alakokból fejlődtek. Eredetileg azonban az ige személyragozatlan volt minden nyelvben. TAULI elfogadja RAViLÁnak azon elméletét, amely szerint a predikatív szintagma a jelzős szerkezetből keletkezett. 7. AURÉLIEN SAUVAGEOT: „A propos de la parentó ouralienne" (144—50). A dolgozat az uráli nyelvrokonság néhány problémájáról értekezik. 8. ALO RÁUN: Über die sogenannte lexikostatistische Methode oder Glottocbronologie und ihre Anwendung auf das Finnisch-Ugrische und Türkische (151—4). Statisztikai adatokat (táblázatokat) közöl arra vonatkozólag, hogy a közös alapszókincsnek hány százaléka maradt meg az egyes finnugor, illetőleg török nyelvekben. 9. HAJDÚ PÉTER: Der Stimnibandverschluss ina Juraksamojedischen (155—64). Zöngés és zöngétlen hangszalagzárhangok megkülönböztetése fonetikai szempontból helytelen, fonológiai szempontból pedig szükségtelen. A jurákszamojéd gégezárhang egy fonémának tekintendő. A gégezárhangok vagy az eltűnt *t<, *s, *n, *r\ hangok folytatói vagy analógiás hatások eredményei. 10. KNUT BERGSLAND: „The Uralic »Half Eye« in the Light of Eskimo-Aleut" (165-73). • Az uráli fi. silmapuoli 'one-eyed', m. félszemű uaJ . stb.-féle szerkezetek az eszkimó és az aleut nyelvben is megvannak. 11. WOLEGANG EJRAUSE: Bemerkungen zur Kausativ- und Passiv-Funktion des finno-ugrischen t- SuffixeS' (174—81). A finnugor nyelvekben általános tt (t) műveitetőképző a lappban, a finnben és a magyarban szenvedő ige képzésére is használatos. KRAUSE véleménye szerint 'a műveltető és a szenvedő funkció előzménye az ún. intenzív-funkció volt (lyödaán 'es schlagt ihn stark'). Feltevését az ieur. nyelvek párhuzamos jelenségeivel is támogatja. 12. ASBJÖRN NESHEIM ,3 Ein urnordisches Lehnwort im Lappischen" (182—3) című cikkében a lapp var'do 'Schiefláufigkeit eines Bootes' szóról megállapítja, hogy az ősi skandináv jövevényszó. 13. PAAVO RAVILA „Der sog. stimmlose Vokal im Lappischen" (184—5) című dolgozatában bebizonyítja, hogy a lapp zöngétlen magánhangzók gemináta zárhangok -előtt jöttek létre.. 14. EMIL ÖHMANN „Bemerkungen über die Lautgestalt fremder geographischer Namen im Finnischen" (186 — 9) címen egyes idegen földrajzi neveknek a finn nyelvben használatos alakjairól értekezik. # 15. MARTTI RAPOLA „Sapuri ein vergessenes Wort des Finnischen" (190—2) című cikkében a fi. sapuri 'LaubsicheP szó etimológiájával foglalkozik. 16. LAURI KETTUNEN: Fi. riihi 'Darre' (193 — 5). A szerző a címben megjelölt finn szó etimológiáját tárgyalja. 17. LAURI HAKULINEN: Über das finnische Wort óhimo und seine Verwandten <196-200). Nyelvtudományi Közlemények LXI.
