Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Radanovics Károly: Ural-Altaische Jahrbücher (ism.) 125

ISMERTETÉSEK, SZEMLE 125 az egyeztetések negyedrésze.

MATVEJEV többi etimológiája is megbízható, legnagyobb .részük, mint pl. az ypaü, rnyMüH, nova., nopn, caea, nynyn stb. egészen biztos, mások, mint a notüeap valószínű. E dolgozatból is látszik, hogy a helyi ismeretek birtokában «zen a területen, amely az orosz dialektológiát és a finnugor nyelvészetet egyaránt érdekli, mennyi új', értékes adat lappanghat még. 2. A második, kisebb terjedelmű dolgozat elég meggyőzően bizonyítja, hogy a nyugat-szibériai nyelvjárások eaHb3a 'értelmetlen, ostoba, rendetlen' jelentésű szava .3, manysi népnévből ered. A Pelimka folyó vidékén ilyen jelentései is vannak a szónak: „pogány, nomád, bennszülött (nem-orosz)". A mesékben arról is van szó, hogy a vidék lakosai régebben „vanyzák" voltak. Számos mesének a „hőseid is ezek a vanyzák. A mesék egy részében ők a „rátótiak" vagy „hölmöláiset", tehát az a népség, amely maga alatt vágja az ágat, amely fatörzsön akar átkelni a folyó túlsó partjára, de nhogy le ne sodródjék a fatörzsről, alul összeköti a lábát, a fatörzs megfordul a vízben és utasai megfulladnak, amely kézzel próbálja megfogni az ágon ülő fajdot, amely puskát vesz és úgy süti el, hogy ujjával a nyílását befogja stb. A mesék másik típusa nem ilyen gúnyos-tréfás jellegű. Van olyan történet is, "hogy az oroszokkal való háborúban elevenen eltemetkeztek. Egy másik történet a Telimonda szibériai változata. Egy oroszoktól foglyul ejtett ,,vanyza" lelő fia fejéről nyíllal •egy cirbolyatobozt, hogy szabadon bocsássák. Több elbeszélés kiemeli a vanyzáknak a nyHázasban való ügyességét. A gazdaságilag elmaradott, az orosz telepesek számára különös szokásokat őrző, számukra érthetetlen vallási fogalmakkal bíró, rendkívül jóhiszemű és becsületes, tehát könnyen rászedhető manysik könnyen szolgálhattak az új, fegyverrel, egyházzal és állami hatalommal is támogatott orosz jövevények gúnyos történeteinek céltáblájául. A 6üHb3a a szerző szerint hangtanilag is megfelelhet a MüHbCU szónak. A szibériai orosz tájszólásokban előfordul disszimilációs m- > v- változás, pl. eHoeű- (<C MHOZO), MOJIHUH (<C MOJIHUH). A zöngésülés sem ritka a manysiból átvett szavakban, a szó vég alakulása pedig úgy keletkezhetett, hogy a *6üHb3U (<. máúsi) alakot többes számúnak érezvén, egy eaHb3ü egyes számot alakították ki. E két cikk, noha elég csekély terjedelmű és részletkérdésekkel foglalkozik, számos értékes adattal gyarapítja ismereteinket, és joggal tarthat számot érdeklődésünkre. KÁLMÁN BÉLA Ural-Altaische Jahrbücher Herausgegeben von Július von Farkas. Wiésbaden. O. Harrassowitz. Az 1921-ben Berlinben meginduló „Ungarische Jahrbücher" című folyóiratnak megszűnéséig, 1943-ig, 23 kötete jelent meg. Örökébe — az ,,Ungarische Jahrbücher" folytatásaként — az 1952-től megjelenő ,,Ural-Altaische Jahrbücher" című folyóirat lépett. Célja az uráli és az altáji nyelvtudomány művelése. A következőkben az eddig megjelent XXIV—XXIX. kötetből csak a finnugor, illetőleg az uráli nyelvtudomány körébe vágó dolgozatokat ismertetjük. XXIV. kötet. 1952. 1. JÚLIUS VON FARKAS: August Ludwig Schlözer und die finnisch-ugrische Ge• schichts-, Sprach- und Volkskunde (1—2. füzet. 1 — 22). A szerző cikkében A. L. Schlözernek, a kiváló XVIII. századbeli tudósnak a finnugor népek és nyelvek kutatása terén végzett eredményes és sokban úttörő jellegű munkásságát méltatja. Részletesen foglalkozik Schlözer „Allgemeine Nordische Geschichte" című művével, amelynek rendkívül nagy jelentősége volt a finnugrisztika fejlődésében. 2. FÉLIX OLNAS: Über einige Kurzformen in der Verbalflexion der ostseefinnischen Sprachen (1—2. -füzet. 23 — 35). * A finnségi nyelvekben egyes, a mindennapi beszédben gyakran előforduló igéknek a szokásos hosszabb alakjaik mellett rövidebb alakjaikat is használják (ölen '[ich] bin' r^ oon ua.). Az imperativusi alakok különösen hajlamosak a megrövidülésre, mivel