Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Erdődi József: V. M. Vasziljev mari nyelvész 75 éves 115

ISMBETETÉSEK, SZEMLE 115 Valérián Mihajlovics Vasziljev mari nyelvész 75 éves* A mari főváros, Joskar-01a főutcájának, a Szovjetszkaja ulicának felső" végében, csinos, kékkeretes ablakú, saját gerendaházában lakik a mari nyelvészek doyenje, V. M. VASZILJBV. Bár látása már erősen meggyengült, s lába alig-alig bírja sovány testét, eszének elevensége, érdeklődésének frissessége a régi, mesélő kedve töretlen, tudományos alkotó ereje csorbítatlan. Erről tanúskodik nyomdában levő könyve (a mari tudományos nyelvtan néhány kérdéséről), ezt bizonyítja az asztalon fekvő ötszáz gépelt oldalas kézirat — sajnos csak kézirat —, a mari nyelv tudományos nyelvtana. VASZILJEV élete a tehetséges szegényparaszt gyerek útja a cári Oroszországban. Már tizenhétéves korában írnokoskodik, de a tanulnivágyás űzihajtja, s így kerül tanítóképzőbe. Majd négy évet tölt elemi iskolában, mígnem 1913-ban végre eljut a kazanyi egyetem történelmi-filológiai karára. Az elsőéves hallgató 30 éves! De, az elsőéves hallgató mögött már ekkor munkák sora áll. Nemcsak .tudományos munkák, hanem — ami ebben az időben fontosabb volt — a mari népet ébresztő, felvilágosító könyvek. VASZILJEV a kalendáriumot választotta harci eszközül, és saját pénzén adta ki a „Maria Kalendarj" évfolyamait (1907—1910, 1913, 1917), a népi betegségekről, a betegségek gyógyításáról szóló írásait (a trachomáról, koleráról, himlőről). Ugyancsak ekkor jelentette meg mari ábécés könyvét, elemi iskolás olvasókönyvét, meséskönyvét. Tettével kiérdemelte a nagy felvilágosító címét. Ugyanakkor óriási etnográfiai gyűjtőmunkát végzett, és sorra bocsátotta ki gyűjteményeit (MapuM KajibiKbiH TyiiiTbDKO .== A mari nép talányai, 1908; 0 xapaKTepe H CTpöe MepeMHCCKHX necen 1909; Kyry copTa MapHHbití KVManTbiM MVTLIIIIT — A nagy gyertya hívő marik imaszövegei, 1917 stb.). A szovjet korszak nemzetiségi szabadsága szárnyat adott VASZILJEV tevékenységének. A magyarországi tudomány leginkább ebből a korszakból származó munkáit ismeri. A finnugor nyelvészek alkotó munkásságának fontos, kelléke a Mapníí MVTap (= Mari szótár, 1928), amely a mari nyelvjárások szókincsét fogja egybe, s az egyes mari szavak használatát példamondatokkal világítja meg (a Myjsp szó a szerző alkotása: MVT 'SZÓ' + 3p. kollektív képző), a magyar zenetudósok pedig nép dalgyűjteményeit használták, búvárkodtak eredményesen (MapHH Mypo = a Mari [nép]dal, 1920 ós 1923). A mari nép igazi szokásainak megmutatására fontos számunkra KUZNYECOV tévedéseinek leleplezésére írt munkája: MaTepnajibi /yia H3yqeHHH BepOBaHHH H oöpnflOB Hapofla MapHH (= A mari nép hitéletének és szokásainak tanulmányozását szolgáló közlések, 1927). Több száz könyv, illetőleg cikk jelzi VASZILJEV alkotóútját, ezek élete országútjainak „versztaoszlopai". írásaiban nem egyszer tévedett, pl. MABU személyes hatására, de a cikkeiben (pl. aMapHMM YqeHbie 3anHd<H I. kötetében) közölt anyag mindenkor értékes marad. Lelkes munkássága csak egyszer szakadt meg: amikor nacionalizmussal vádolták meg, őt, a hazafit, de az üldözés évei elmúlván rózsás kedvvel ült újra íróasztalához. Serény tevékenységében mari népének anyagi ós szellemi emelkedése állandó biztatója. És VASZILJEV sokat tett ennek az évszázadok fergetegében szétszórt népnek nyelvi egyesítésében. 6 és JUEIJ KAEAMZIW, ez a két néptanító, az egységes; mari irodalmi nyelv megteremtésében valóban a nép tanítói voltak. J * 1883. január 1-én született Szuszadi Ebalak faluban (Baskiria).