Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Lakó György–Hajdú Péter: 75 éves a Finnugor Társaság 108

ISMERTETÉSEK — SZEMLE 75 éves a Finnugor Társaság Az 1860-as években a finn nép történetében olyan időszak kezdődött., amely a gazdasági helyzet megjavítására, a közműveltség emelésére és a finn nemzeti célok megvalósítására irányuló törekvések számára sokkal kedvezőbb légkört teremtett, mint amilyen a közvetlenül megelőző évtizedekben uralkodott. 1863-ban a finn nyelv, noha csak korlátozott mértékben, a svéd mellett Finnország másik hivatalos nyelvének rangjára emelkedett; a finn nyelvű, népiskolák és középiskolák száma megszaporodott, sőt egyes tanárok az egyetemen is áttértek a finn nyelv használatára; gyarapodott a finn nyelvű újságok száma; a finn irodalom újabb fejlődésnek indult s egyre nagyobb elterjedtségnek örvendett; 1872-ben állandó finn színház létesült. A finn művelődési törekvések ezen vívmányainak sorába szépen illeszkedett bele 1883-ban a. Finnugor Társaság megalapítása. A finn nyelv kutatásának már 1831 óta volt eredményesen működőközpontja, a Finn Irodalmi Társaság. A Finnugor Társaság létesülése tehát már a látóhatár további kiszélesedését, újabb célok kitűzését jelentette. A finn. művelődés munkásai már nem csupán a finn nyelvvel kapcsolatos feladatokat tartották szem előtt akkor, amikor OTTÓ DONNEB tervei szerint a finn társadalom szóles rétegeinek közreműködésével a Finnugor Társaságot létrehozták,, hanem a finnel rokon nyelvek kutatását is célul tűzték ki olyan időpontban, amikor ilyen irányú kutatásoknak külön intézmény keretében történő megszervezésére más érdekelt országokban még csak gondolni sem tudtak, illetőleg mertek. „Finnországban az 1883 év végén egy külön társaság alakult, mely az. ugor (finn-ugor) népeknek főleg nyelvészeti, de egyszersmind őstörténelmi ésethnographiai szempontból való tanulmányozását tűzte ki czólul; neve: Finn? ugor Társaság (Suomalais-ugrilainen Seura). Czóljához képest e társaság arra vállalkozott, hogy a jelenlegi ugor népek közt, meg olyan területeken, a hol hajdan ugorság lakott, tudományos kutatásokat tétessen, s így azt az ismeretanyagot, melyet ezen nagyobbrészt már pusztulófélben levő népekről most még meg lehet szerezni, a tudomány számára biztosítsa és megőrizze. E szerint, a mennyire anyagi ereje is megengedi, kiküld az illető vidékekre egyes kutatókat, pl. nyelvészeti vagy másirányú föladattal; természetesen közzé is teszi e kiadások-eredményeit saját közlönyeben, mely egyéb e tárgy-_ körbe tartozó dolgozatokat is befogad" — így jelenti be BUDENZ a Nyelvtudományi Közlemények XXI. kötetében (63. 1.) a Finnugor Társaság rriegalakulását, ugyanaz a Budenz, aki 13 évvel korábban tudományos törekvései számára a mi hazai viszonyainkat még annyira kedvezőtleneknek látta, hogy nem utasította el magától a Szentpétervárra való áttelepülés gondolatát (vö. KANNISTO: SUSAik. L/3, 28), s aki 1872-ben még időelőttinek nyilvánította Ottó Donnernak azt a tervét, hogy az urál-altaji nyelvtudomány céljaira külön folyóiratot indítsanak (i. m. 35). A Finnugor Társaság alapítása óta eltelt 75 óv ragyogóan igazolta Donner derűlátását. A legkülönfélébb tudományok történetét hosszasan kellene