Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)
Tanulmányok - Ariste, Paul: A mai izsor nyelv birtokos személyragjai 5
A mai izsor nyelv birtokos személy ragjai Az izsor nyelvről írott első tudományos munka szerzője, VOLMARI POEKKA, e mindmáig keveset tanulmányozott balti-finn nyelv birtokos személyragjait főképpen Soikkola és Hevvaa nyelvjárásaiból ismerteti.1 Az ő adatai szerint a hevvaai birtokos személyragok a következők: Egyes szám: Többes szám: 1. szem.: -n, n -nnek, -mmek (ritka) 2. szem.: -s, s -nnek 3. szem.: h-n> -n, n -ssek A soikkolai nyelvjárásból az említett szerző az alábbi birtokos személyragokat közli: Egyes szám: Többes szám: ( 1. szem.: -n, n -mme 2. szem.: -s, s -nne 3. szem.: -h, — -sse PORKKA azt a tényt is megállapítja, hogy a soikkolai izsor népdalok birtokos személyragjai itemcsak a birtokos, hanem a birtok többesére is rámutathatnak. A birtok többesének jelölését a birtokos személyraghoz járuló t többes jel végzi, például: miun veljaant ommaant 'az én saját testvéreim'; siun jalkaast on savees 'a te lábaid az agyagban vannak'; meijen venehemmet óvat rannaas 'a mi csónakjaink a parton vannak'. Az egyes birtokot fejezik ki: vdjaan ommaan 'a saját testvérem'; jalkaas 'lábad'; venehemme 'csónakunk'. Általános megfigyelésképpen megemlíti PORKKA a birtokos személyragok alkalmazásáról azt, hogy e ragok többesének használata nem annyira gyakori, mint a finn irodalmi nyelvben. Az uráli nyelvek birtokos személy ragjairól írott doktori értekezésében JÚLIUS MARK az izsor birtokos személyragokat aprólékosan elemzi.2 ő a következő ragokat ismeri: 1 V. POEKKA, Ueber den ingrischen Dialekt mit Berüoksichtigung der übrigen finnisch-ingerraanlandischen Dialekte. Helsingfors 1885, 79 kk. 2 J. MARK, Die Possessivsuffixe in den uralischen Sprachen. Helsingfors 1923, 78 k.
