Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)

Tanulmányok - Kovács Ferenc: cirill (ism.) 507

ISMERTETÉSEK — SZEMLE 5Q7 A táltos -hiedelemkör a török népelemekkel való honfoglalás előtti érintkezések, kapcsolatok emlékét őrzi. A fő gondolatmenet mellett, a PAIS DEZSŐIŐI megszokott bőkezűséghez híven a cikk számtalan részletproblémát is — érdemben — érint. MEGGYES KLÁRA HapOAbi CnÖHpH. TIOA peAaKUHeíí M. P. Jleeuna, JI. TI. TJomanoea. MocKBa—JleHHHrpaA 1956, H3AaTejibCTB0 AKaAeMHH HayK CCCP. 1083 1.-J-1 térképmelléklet. 1. Ez a hatalmas mű az Sz. P. TOLSZTOV szerkesztette HapOAH MHpa című sorozat egyik köteteként jelent meg s az első teljes, modern összefoglaló néprajzi munka Szibéria- népeiről. Szerzői munkaközösség írta: a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Néprajzi Intézetének munkatársai. A kötet összefoglaló munka. Feldolgozza az etnográfusok, az archeológusok és az antropológusok által az utóbbi három-négy évtized során gyűjtött anyagot, a múzeumok anyagát, a cári és a szovjet korszakban megjelent hatalmas néprajzi irodalmat s az expedíciók által gyűjtött anyagot. Nem csupán és nem elsősorban a szakemberek számára készült, nem is szolgál az egyes népekről kimerítő ténybeli anyaggal, kitűnő áttekintést ad azonban a forradalom előtti és utáni állapotokról, egészen az ötvenes évek elejéig. Ezért a néprajz, antropológia, archeológia és a nyelvészet szakemberei is nagy haszonnal forgathatják. Igaz ugyan — s erre már itt elöljáróban rámutatunk —, hogy a munka éppen Szibéria népeinek nyelvi viszonyaira vonatkozólag meglehetősen sovány anyagot ad. Nem ártott volna a 4cötet anyagát megtoldani még egy külön fejezettel, amely részletesebb áttekintést nyújtott volna a szibériai nyelvekről. Ez a fejezet nyilván néprajzi szempontból sem lett volna érdektelen és felesleges, hiszen .a nyelv, a nyelvi hovatartozás eléggé lényeges etnográfiai karakterisztikum. A munka keretei közé szervesen beleillett volna tehát egy ilyen tájékoztató. Hiányát mi magyar nyelvészek különösen fájlaljuk. A hiányért azonban jelentős mértékben kárpótol bennünket az a hatalmas anyag, amelyet Szibéria múltjáról és jelenéről, az egyes népek életéről és hagyományairól kapunk. 2. A könyv külsőleg a következőképpen tagolódik: 1. az Előszó (ripeAHCJiOBHe, 5 — 8. 1.) tájékoztat a kötet létrejöttének körülményeiről s munkatársairól; 2. a Bevezetés (BBeAeHHe, 9 — 20. 1.) általános áttekintést ad Szibéria természeti, néprajzi és gazdasági viszonyairól és igen vázlatosan a szibériai népek nyelvi hovatartozásáról is; 3. a következő nagy fejezet Szibéria őstörténetét ismerteti (JípeBHee HaceireHHe CnÖHpH H ero KyJiBTypa, 21 —107. 1.); 4, az ezt követő fejezetben (ÁHTponojioriMecKHe ranu CnÖHpH, 108 —114. 1.) Szibéria antropológiai típusairól kapunk vázlatos áttekintést; 5. az ezután soron következő fejezet (HcTopHKO-STHorpa^HqeCKHH OHepK pyccKoro HaceJieHHH Cn6i-rpH B AOpeBOJiiortHOHHbifi nepHOA, 115 — 214. 1.) Szibéria felfedezésének, meghódításának és kolonizálásának történetét ismerteti s megrajzolja a forradalom előtti Szibéria orosz népességének néprajzi képét. Az általános jellegű fejezetek után kerülnek sorra az egyes nem-orosz szibériai népek, mégpedig két csoportban: 6. Dél-Szibéria népei (HapOAH K)>KHOH CHÖHpH, 215 — 539. 1.); itt a következő népek kapnak egy-egy fejezetet: burjátok, jakutok, altáji törökök, h a k a s z o k, t u v a i a k, nyugat szibériai tatárok, sorok, tofalárok; 7. a következő rósz Észak-Szibéria és a szovjet Távol-Kelet népcinek leírását adja (HapOAH CeBepHOH CHÖHpH H ^aJitHero BocTOKa, 541 — 990. 1.); az egyes ittlakó népek ismertetését ebben a részben egy nagyobb áttekintés előzi meg, mely számot ad a szovjet korszak észak-szibériai és távol-keleti vívmányairól, eredményeiről (CouHanHCTHMecKoe CTpOHTeubCTBO y HapOAHOCTeií CeBepHOH CnÖHpH H ZíaJibHero BocTOKa, 543—569. 1.); közvetlenül ez után a bevezető rész után kerülnek tárgyalásra az egyes népek, mégpedig a következő sorrendben: osztjákok és vogulok (közös fejezetben), nyenyecek, nganaszánok, enyecek, szel kúpok, ketek, evenkik, dolgánok, evének, negidálok, nanájok, ulcsák, udegék, orocsok, orokok, n i v h e k, j u k agírok, csukcsok, eszkimók, kor jakok, itelrríenek, aleutok. — '8. A kötetet kiegészíti egy jól megválogatott "bibliográfia (993 — 1016. 1.), a helyi szavak és speciális terminusok jegyzéke (1017 — 21. 1.), az illusztrációk és a térképek'jegyzéke (1022 — 38. 1.), az egyes népek népművészeti anyagából vett fejlécek és záróvinyetták jegyzéke (1039 — 41. 1.), a név- és tárgymutató (1042 — 81. 1.), tartalomjegyzék 16 Nyelvtudományi Közlemények LS.