Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)

Tanulmányok - Kálmán Béla: A finnugor szóvégi magánhangzók történetéből 409

A finnugor szóvégi magánhangzók történetéből* 1. A finnugor alapnyelv szavai fonetikai alkatuk szerint* két csoportra oszlottak: kétszótagos nomen-verbumokra és egyszótagos névmásokra (vö. BUDEKZ, UA. 6, SZINNYEI, FgrSprw.2

53;

LAKÓ: NyK. XLVIII, 435; E. ITKONEN: Vir. 1957:12). A szavak kisebb része magánhangzóval, nagyobb része mássalhangzóval kezdődött, de mindig csak egy mássalhangzóval. Az indoeurópai nyelvekben gyakori szókezdő mássalhangzó csoportok ismeretlenek voltak a finnugor alapnyelvben. Az első szótag magánhangzója lehetett hosszú vagy rövid1

(vö. ITKONEN i. h.), ezután következhetett egy vagy két mássalhangzó, de kettő csak akkor, ha az első szótag magánhangzója rövid volt. A kéttagú szavak rövid magánhangzóra végződtek. Ezt a fonetikai ritmikus rendszert a legtökéletesebben a finn nyelv őrizte meg. Ezért mutatom be a különféle típusokat finn szavakon. A fonetikai típusokat jelképesen a következőképpen ábrázolhatjuk (o — rövid magánhangzó, — = hosszú magánhangzó, x = mássalhangzó): 1. uxo ala 'fölszín, terület' 5. u x x u orpo 'árva' 2. —x u uusi 'új' 6. x u x x u jarvi 'tó' 3. x v x u hala 'hal' 7.x — puu 'fa' 4. x — xyliemi 'leves' 8. xw 7?w(ká)'mi?' Meg kell jegyeznünk, hogy a 7. típus nagyon ritka. Igaz, hogy a mai finnben számos egytagú szó van, mint luu 'csont', kuu 'hold', paci 'fej', syö'eszik', juo- 'iszik', vie- 'visz', luo- 'alkot, teremt', lyö- 'üt' stb., de a rokonnyelvek, különösen a lapp tanúsága szerint, e szavak eredetileg kéttagúak voltak (vö. WIKLTJND: MSFOU. X, 309—19 és HAKULINEN, SKRK. 33). Az eredetileg kéttagú szavak mellett találunk elég csekély számban olyanokat is, amelyek már a finnugor alapnyelvben háromtagúak lehettek, így pl. fi. hiiri ^ m. egér stb. < fgr. ^sürjiirs, md. numolo ~ m. nyúl stb. < fgr. *naindi}. Számuk olyan jelentéktelen, hogy a harmadik szótagban korai képzőt gyaníthatunk. Hosszabb szavak természetesen minden finnugor nyelvben keletkeztek ragozás, képzés és összetétel útján. 2. Minden nyelv életében jól ismert jelenség a szavak hangtestének kopása. Kényelmes vagy hanyag beszédben egy-egy szó magán-, illetve mássalhangzójának az artikulációja a minimumra csökkenhet, sőt a hang nyomta* A VIII. nemzetközi nyelvész kongresszuson Oslóban, 1957. aug. 9-én elhangzott előadás. 1 STETNITZ

(FgrVök. 11) szerint teljes és redukált.