Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)

Tanulmányok - Antal László: Megjegyzések Kenneth L. Pike „egyesített” elméletéről 403

MEGJEGYZÉSEK KENNETH L. PIKE „EGYESÍTETT" ELMÉLETÉRŐL 405 PIKE gondolatmenetének künduló pontjául egy mindannyiunk által ismert, s a köznapi életben számtalanszor megfigyelhető jelenség szolgál. Nézzük meg, hogyan vitatkozik két ember. Beszélnek, de nemcsak beszélnek, hanem gesztikulálnak is. A gesztusok nemcsak kísérik a beszéd egyes részeit, hanem néha helyettesítik is azokat. Például az egyik beszédpartner kérdez valamit. Erre a másik nem szól semmit, csak legyint egyet, s azután valami újabb témába fog. Erre meg az első válaszol egy fejbólintással vagy egy tiltakozó kézmozdulattal stb. Ilyenformán — szűri le a következtetést PIKE — a verbális ós nem verbális megnyilvánulások egy egységes esemény-sor tagjaivá rendeződnek. Egy másik példa. John az utca túlsó oldalán megpillantja barátját, Bilit. Szeretné, ha barátja vele tartana. Attól függően, hogy milyen széles az utca vagy milyen zajos, a következő formában játszódhat le értekezésük: A) John: Gyere, kísérj el! Bili: Nem érek rá. John: Viszontlátásra! B) John: Gyere, kísérj el! Bili: (tagadólag int.) » John: Viszontlátásra! G) John: (felemelt karral maga felé hívja Bilit, majd az irányt mutatja, amerre mennének.) Bili: Nem érek rá. John: (búcsút int.) D) John: (ismét karjával inti maga felé Bilit, mint aC esetben.) Bili: (tagadólag rázza a fejét.) John: (búcsút int.) íme, mondja PIKE, e négy jelenetben más és más a verbális és nemverbális megnyilvánulások aránya, de teljesen azonos értékű, azonos értelmű a négy jelenet viselkedés szempontjából. Ez a jelenet azt is megmutatja, hogy nemcsak egységes eseményláncolattá szövődnek össze a szóbeli meg nem-szóbeli megnyilvánulások, hanem kölcsönösen felcserélhetők, helyettesíthetők egymással. Mindez — PIKE szerint — szükségessé teszi egy olyan elmélet kidolgozását, mely egyesíti a technikai valóraváltás szempontjából különböző viselkedéseket, s kidolgoz egy értéksíkot, amelyen az olyan különbség, mint a verbális és nem-verbális jelleg, már figyelmen kívül hagyható. Ennek az egységes elméletnek pontos ekvivalenciát kell találnia a szóbeli és egyéb viselkedés egységei között. . A viselkedés alapegysége a behavioréma. A behavioréma a céltudatos emberi viselkedés alapszegmentuma. Amikor az ünnepi asztal mellett feláll valaki, hogy köszöntőt mondjon, ez a tevékenysége, mint egész, egy behavioréma, amely kisebb behaviorémákból áll, verbálisakból (a köszöntő beszédből) és nem-verbálisakból (a mozdulataiból, mikor a poharat felemeli, kiüríti stb.). Mindebből következik, hogy a behavioréma alsó ós felső határa igen problematikus. Nem független az a megfigyelőtől sem. Más lesz egy labdarúgómérkőzés behaviorómáinak alsó határa (vagyis sokkal kisebbek lesznek az alkotó behaviorémák) egy sportrajongó és sporthoz értő férfi számára, mint a felesége számára, aki csak udvariasságból kíséri el férjét a mérkőzésre,