Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)

Tanulmányok - Vértes Edit: Nyelvtani adalékok a keleti-chanti (osztják) nyelvjárásokhoz - 321

NYELVTANI ADALÉKOK A KELETI-CHANTI (OSZTJÁK) NYELVJÁRÁSOKHOZ II. 337 jakban névmásként nincs meg, ezért formanssá válása jobban előre haladhatott, mint a hasonló helyzetben alkalmazott tám mutatónévmásó. A fent vázolt magyarázati lehetőségek mind kísérleti jellegűek. Annyi azonban megállapítható, hogy a -nam végződés valószínűleg nem rag, hanem nyomatékosító partikula. Azokban az esetekben, melyekben ragnak látszik, talán jelöletlen határozókat kell látnunk (vö. FOKOS: NyK. LVIII, 67—74), melyek a nyomatékosítás árán domináló képzetté válnak (uo. 75—81).12 VÉRTES EDIT 12 A kefelenyomatok átnézése után támadt az a gondolatom, hogy a 8c alatt tárgyalt Vj. manna'm, n§rjnam, $§yndm névmások valószínűleg nem nominativusi, hanem dativus—lativusi adatok. Ebben az esetben a n^rjnarna, i^yna'má névmási alakok pleonasztikusan jelölt dativusoknak tekintendők.