Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)
Tanulmányok - Fokos Dávid: A permi nyelvek határozói igeneveiről 275
A PEKMI NYELVEK HATÁROZÓI IGENEVEIRŐL. 315 van pl. Sz. jilso, K. d'elso 'hegyes, csúcsos'), hanem azért sem, mert a komi alak eredetileg belső fejlődésű melléknév, az udmurt alak pedig (idegen) eredete szerint is tisztán határozói igenév. Még egy érdekes jelenségre, a komi -sa történetének megfordított]ára akarunk rámutatni. WIEDEMANN (Gr.2 179) az udm. -sa tárgyalásánál a következőt jegyzi meg: ,,Der Umstand, dass Adjectiv und Adverb [az udmurtban] auch sonst nicht immer aus einander gehalten werden, rechtfertigt es vielleicht, dass dieses Adverb [az udm. -sa végű határozói igenév], im Sinne eines Partizips, auch attributivisch zu Substantiven gesetzt wird, wie kotyrjasa kyl 'eine umschreibende Rede, d. h. ein Gleichnis'." A komiban a -sa melléknévi használatából határozói használat fejlődhetett, az udmurtban WIEDEMANN szerint a határozói használat kivételesen melléknévivé fejlődött egy határozói igenévben. c) Az előbbi pontban mondottak után könnyen érthetők a komi -sen végű határozói igenevek. Ezek is csekólyszámúak. V. suvttsen, Le. sulttsen, Pr. sultssn, FV. suttsen 'állva'. Le. sultsen (v. sulttsenid v. sulttsa) uzan 'állva alszol' (VdK. 61, 71). Pr. sulttsen sornitam, PV. suttsen sornitam 'állva (állás közben) beszélgetünk. (W.—UOT. 241:) Sz. Lu. sultsen, V. Ud. P. suvtsen (Adv.) 'stehend'. suvtsen éetle 'állva ad' (WICHM. Vd. 165). (WIED.) sultsön, suvtsön 'aufrecht, stehend'. V. Le. puksen, Pr. PV. puksen 'ülve'. V. me puksen (pukalemen v. puksa) sornita 'ülve beszélgetek'. Le. puksen giza 'ülve írok' (VdK. 71). Pr. tekéd eni mi puksen sornitam 'mi egymással (tkp. veled) most ülve beszélgetünk'. FV. puksen (pukalemen) sornitan 'ülve beszélgetsz'. Le. uisen 'alva, alvás közben' (VdK. 71). V. vodsen, Pr. vodsen 'feküdve'. V. me vodsen kuta liMisni 'fekve fogok olvasni'. Pr. vod{sen sornitam 'feküdve beszélgetünk'. (W.—UOT.) V. P. vodsen, Lu. votsen, vonsen (Adv.) 'liegend'. (WIED.) vodsön 'liegend'. (KRSzl. 39:) vodsen 'ne>Ka'. (W.—UOT. 348) vossen: V. vomte vossen en vidz 'halté deinen Mund nicht auf!' ['ne tartsd nyitva']. L. még: vossennad (instr. 2. szem., tehát tkp. két instrumentalisi raggal) vidzni ['(az ajtót) nyitva tartani'] (Rajin 22). kuilasen: Le. kw'lasen baiite 'fekve beszél' (VdK. 71). (L. fent kutlasa.)21 BuBRiCHnál (Lit. 88, 94) a következő idetartozó alakokat találjuk: suvtsen 'CTOÍI', vodsen 'ne>Ka' (Lit. 88). Látnivaló, hogy ugyanazok az adverbiumok szerepelnek itt, mint a -sa alatt, eredetük is azonos, végződésük azonban már nem a melléknévképző -a, hanem az instrumentális -en ragja f< *sultesen; 1. UOT. Kons. 358, FUCHS: FUF. XXX, 198); így ezek az alakok csak határozóként szerepelhetnek, vagyis olyan igenevek, melyeknek -sen végződését egységesen az igetőhöz járulónak érzi a nyelvórzék, azaz igazi határozói igenevek. 14. Az utolsó igenevek, melyekkel itt foglalkoznunk keli, a rendkívül gyakori komi -an, udm. -on képzős participium szerepű nomen verbalékkal kapcsolatosak. 21 Nem deverbális származékszó (W.—UOT. 349) V. Sz. Lu. voiéasen 'allmáhlich nach und nach'; vö. (uo.) V. Sz. Lu. voféa 'gegeneinander (z. B. sitzen), gegenüberliegend' (WIED.) votsas, vottsas in votSasön 'allmáhlich, nach und nach'. 4 Nyelvtudományi Közlemények LX. \
