Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Szamojéd jelzős szerkezetek 46
SZAMOJÉD JELZŐS SZEBKEZETEK 53 azt bajos eldönteni. Ui. lehet az az igenévszó, amely a kódexek korában 'tulajdon, javak' értelemben volt járatos. Lehet azonban személyre vonatkoztatott ige is; még pedig jelölheti vagy a második vagy a harmadik személyt, sőt ekkor még talán mind a kettőt" (i. m. 96). Ugyanezen a lapon azt írja, hogy a Neméi nevet,,'nem élő' vagy 'nincs életben' értelmezéssel óvónévkénfr foghatjuk fel". KLEMM (MNy. XXII, 120) a Némvagy, Mavagy személynevek vagy tagját sg. 3. sz. igealaknak fogta fél, s azonosította a régi nyelvi vagy névszóval, amelynek 'vagyon, birtok, jószág' jelentése szerinte 'valami létező, meglévő' jelentésből fejlődött. A szóvégi -gy hangot a -val, vol- tő palatalizációja következtében keletkezett másodlagos hangnak magyarázta. — Nyenyec szamojéd adatok, amint azt ,,A régi magyar Némvagy, Mavagy védőnevek és a nap-levő féle szerkezetek uráli előzményei" (Pais-Emlékkönyv 637 — 641) című dolgozatomban részletesebben kifejtettem — igazolják annak a felfogásnak jogosultságát, amely szerint a magyar val-, vol- és él- igetőnek névszói jelentése is volt. A nyenyecben van két, részben elhomályosult összetétel, amelyek közül az egyik a 'reich', a másik az 'arm' fogalom jelölésére szolgál: (CASTR.) sauwa-jilea, (Reg.) saua-ile, sau-iíe 'reich', voj-ile 'arm'. Ezeknek az összetételeknek második tagja egyenlő a puszta igetővel. Megjegyzem, hogy a jfl" szónak, amely azonos az igetővel (a gégezár az elveszett szóvégi vokálisra utal), LEHTISALO szövegeiben 'Lében' jelentése is van: O. éifi jüiö" jíri jii" r)áésör]Grannv nön" r\arkkv ylné'bai tdd'ebe' tannéfifil 'vor dem Altér von siebzig Grossvátern [hetven nagyatya élet (élés) időben] gab es einen grossen befáhigten Zauberer' (4). A szóban levő nyenyec 'reich' és 'arm' jelentésű összetételek szerkezet tekintetében felfogásom szerint pontosan megfelelnek a Nérnél személynévnek, az összetételek második tagja etimológiailag is azonos a Némél személynév második, azaz él tagjával. A régi magyar Neméi személynév jelentése tehát lehetett 'nem élő'. A régi magyar Némvagy, Mavagy személynevek, amelyeknek jelentése 'nicht-seiend', illetőleg 'heute-seiend' lehetett, nézetem szerint szerkezetileg azonosak azokkal a nyenyec összetételekkel, illetőleg összetételeknek felfogható szerkezetekkel,, amelyekben.a második tag a r\ae létige mai sg. 3. sz. alakjával egybeeső 'lény, létező, levő' jelentésű szó. (A nyenyec nae létige etimológiailag azonos a magyar val-, vol- igetővel.) A nyenyecben a rjae tag egynémely elszigetelt kifejezésben megőrizte 'lény, létező, levő' jelentését: (CASTR.) ni eng a e, jinsilie! 'Weib, hőre!' [nő-lény = nő-levő, hallgass ide!] (225); — ugyanebben a hősénekben (i. h.) két sorral lejjebb: nie, jinsile! 'Weib, hőre zu!'; ni e n g a e (egy bejegyzés szerint nie) junadarah, hunjad túrta nieh 'Weib — erkundigt er sich — woher gekommenes Weib?' (143); nie (egy bejegyzés szerint ni eng a e), Jiaenjon! 'Weib, gehe!' (138), (LBHT.) 0. tHkkl t a df eb á n ü é WÖB" .iütsv' jmíüiöv tannefii 'dieser Zauberer [varázsló-lény] hatte einen russischen Freund* (22); sídé s a fi ön a é nöM" taeifififnlmmv 'trafen wir doch einander, wir zwei Guten' [jó lény] (69); OD. námjksaxeritv í üjbs er\ §Js e 'ein mit Xetzen fiscliender (junger) Russe [orcsz-lény; dem.] (72); T.iwd'e fi s é n n® r\kar\üe 'junger fiénnanka' [fi.-lény] (380); P. n é n a é xardv jarjGr u 'das Weib [nő-lény] hat kein Messer' (403); Oksz. p u % ü n á é piri" strkkar"^! 'Halló Alté [öregasszonylény], sieh doch hinaus!' (269); tenaé Ía%arljY\okkv 'Renntiere [rénszarvaslény] sind sehr viele' (308). — Érdekes, hogy amint a magyarban a Némvagy személynévből Némvaló név, tehát formális elemet tartalmazó alak fejlődött, éppen úgy — de csak részben — a nyenyecben is bekövetkezett ilyen irányú fejlődés. Egyes adatok szerint CASTRÉN szövegeiben, valamint LEHTT-
