Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Szamojéd jelzős szerkezetek 46
48 N. SEBESTYÉN IRÉN U. = Usztje falu nyelvjárása Oksz. = Okszino község ,, BZ. = Bolsaja Zemlja ,, Szjo. = Szjomzsa község „ Arch. = Archangelszk ,, Kan. = Kanin-félsziget ,, Erdei nyenyec nyelvjárások : Kisz. = Kiszeljovszkaja folyó melléki nyelvjárás Maik. = Maikovszkaja folyó ,, ,, Lj. = Ljamin folyó ,, ,, Nj. = Njalina falu nyelvjárása I. Az uráli szófajok és az uráli jelzős szerkezet kialakulásának kérdéséhez Ősi uráli örökségképpen a lapp és a finn kivételével minden uráli nyelv jellegzetes sajátsága a nominális mondatszerkesztés.1 A nominális mondatok azonban nem tűntek el nyomtalanul a lappból és a finnből sem. ERKKI ITKONEN a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1954. szeptemberi ülésén a lapp nyelvjárásokról szóló előadásában a déli lapp nyelvjárás egyik jellegzetes sajátságaként jelölte meg a satne pugries 'ő öreg' típusú nominális mondatok előfordulását. A példák számát szaporítani lehet, vö. pl.: alakana akté cohá 'kunt egy kutya [van] (HALÁSZ: NyK. XX, 83); tihte tann ruonoleks ata 'ez nagyon különös dolog' (i. m. 87); pü^cen oajja cappies 'a rénszarvas feje szép' (i. m. 110); tu$nie jéna pUMc 'amott sok rénszarvas [van]' (i. h.) stb. Közmondásokban és szólásokban a mai finnben is gyakoriak a verbum finitum nélküli mondatok, és HAKULINEN lehetségesnek tartja, hogy az ikavti eriitön ilta 'nem jó a zsákmánynélküli este', miliőin meri emü, miliőin emintimü 'a tenger hol anya, hol mostoha' féle kötött formájú ritmikus szólások az ősi nominális mondat-típust képviselik (SKRK. II, 186), PENTTILÁ is kifejezést adott még korábban annak a véleményének, hogy az ilyenféle közmondásokba és szólásokba az on létige valószínűleg sohasem tartozott bele (Suomi V, 10 : 263). A verbum finitum nélküli mondatszerkesztés igen gyakori a nyenyecszamojédban. CASTRÉK szövegeiben például az 1. számú hősének kezdő sorai nominális mondatokból alakultak: ján goj ninje njar piebes, njar jan deata; opoj habidö, tabbadöda habih. njar jan deata njüdendo side nieda 'auf dem Landrücken [sind] drei Brüder: drei Landeswirte. Sie [habén] einen Knecht, den Knecht Tabbadooda. Der jüngste der drei Landeswirte [hat] zwei Frauen' [földháton három fiútestvér, három (föld)gazda; egy szolgájuk, T. szolga. Három (föld)gazda legfiatalabbik(ának) két felesége] (1). A nominális mondatszerkesztésre számos példát idézhetünk nemcsak CASTEÉN, hanem LEHTISALO szövegeiből is: (LEHT.) 0. si(3 nü" %ásse türe'nsidü" pafldé'ü 'die Antlitze der sieben himmlischen Jünglinge [sind] schwarz' (533); T. padár t§r fiprti 'dein Renntier [ist ein] Bár' (99); P. iémmorö'H'D nanni, nis'eöv ft^esokko, neÉr eőv pu%üt'se 'ein unverheirateter Mann (Junggeselle) [ist] der Spatz [a veréb legény], sein Vater [ist] der Alté, seine Mutter die Alté' (65); Oksz. nissafi ^ljjén^Dr §ttá"jé 'mein Vater [ist] der reiche Wirt 1 A nominális mondat szembeötlő sajátsága az altáji nyelveknek is (vö. [FOKOS-] FTJCHS: FUF. XXIV, 298; LIGETI: NyK. L, 232-39.).
