Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Kisebb közlemények - Beke Ödön: Finnugor mondattani szerkezetek 194

FINNUGOR MONDATTANI SZERKEZETEK 195 'a CiibixaTb CJibixaJi ÖbiJi' 771, 70a. jegyz.); pÖ-mt%r pQ'mtln 'ihr beginnt wirklich' (504; tkp. 'beginnen beginnt ihr' 790, 170. jegyz.); iárktá%u iá r ktd y rrid n 'wir fluchen einander [wenn wirj fluchen' (667). A chantiban is van hasonló szerkezet. Pl. E j,il($áldda ázat arí %il^ áld l 'föltámadni ugyan nem támad föl', u élt a uéVs ém 'megölni [ugyan] megöltem' (SCHÜTZ, NyK. XL, 49). Azonban ez a képző nemcsak a főnévi igenév képzője, hanem a folyamatos cselekvésű melléknévi igenév képzője is, s így nem lehet kétségtelenül megállapítani, hogy a látni láttam, vagy a látást láttam szerkezetnek felel-e meg (vö. FOKOS Nyr. XXXIX, 93). -j ' Ki erre, ki arra Das finnisch-ugrisehe Indefinitum c. dolgozatomban kimutattam, hogy a finnugor határozatlan névmások eredetileg azonosak voltak a kérdőnévmásokkal (KSz. XIV, 130). Ennek nyomai nemcsak a nyelvtörténetben, hanem az élőnyelvben is kimutathatók, különösen egyes szerkezetekben. Ezek közé tartozik a kérdőnévmások páros használata, amelyben a névmás jelentése: 'az egyik — a másik', 'némelyik — némelyik'. MUNKÁCSI Vogul Népköltési Gyűjteményében erre csak néhány példát találtam (uo. 149), azért érdemesnek tartom, hogy KANNISTO Wogulische Volksdichtung eddig megjelent két kötetéből is közöljek példákat. TJ. kan, TC. kán, AK. ^w, x&n,

%uán, KK. knn, FK. kuán, P. knn, ÉV. DV. kan, AL. kan Ver?' (KANNISTO: WogVok. 180—181): K %nn sa-f]c

kfiltaplsar]kl3lti,

%nn tá"risöpil^l^ná0

rll

'dereinespielt auf derHarfe, der andere spielt auf dem „Kranich"' (II, 38); x o n xö'ntlaxtf,P pömts,

x on e-ltüls 'der eine begann zu kámpfen, der andere "entfloh' (274); egutse

pá\fAmd fiátmg,, fíoil exutsj)á\tji kált mdnkat k n-n Aé'Asgp óátdm fiőári, k n-n kóa'tsgp öatdm fióári 'náchdem er den Steinblock geworfen hatte, macht der Steinblock, wie er den Weg zurücklegt, den einen zu einem Menschen mit einem Beine, macht den anderen zu einem Menschen mit éinem Arm' (283); x n

n

fiürtiífisál'l, g n n idninfi, ümspLj3l níkd t pofit r7án 'der eine sticht ihn nun mit einem Bratspiess aus hartem Holz, der andere mit dem Zweig eines Himbeerstrauches, damit er aufwache' (416); knn tnupu'kti, knn d'l tolli 'der eine packt [es], der andere reisst [es]' (621); többszörös névmással: to'n x°P mü'nt %ur^m ieypö(3dnst iuj3áxtsa%tst, £on asiefoyp gpQÜoH, gon xPöá0

R

X xfi'íá

0

rl,

xon töns x@Qá0

rl

'inzwischen versammelten sich die drei Brúder drinnen [in der Stadt], aer eine in Gestalt einer Eidechse, der andere in Gestalt eines behaarten Wurmes, der dritte in Gestalt eines Wurmes' (272); knn pg\rii, knn nekuii, knn fágrii, knn kfiasii 'der eine beisst, der andere pickt," der dritte kratzt, ein anderer krallt' (341); néet mxtdm sisydltam pőátdmlamanl figil k n-n sü-isdmt pats, k n-n né-rsdfnt pats, k n-n fiyídn mU fiyídn lakfilts 'als die Frauen erschreckend, schreiend aufsprangen, fiel die eine in die Mitte der Heide, fiel die andere in die Mitte des Sumpfes, sprang die dritte auf der nassen Erde ins Wasser' (547); k n-n kazidl püti, knn sáyrdpdl sáyri, knn nfitl püti, knn nayrdnglp hljiA püti 'der eine sticht (ihn) mit dem Messer, der andere haut (ihn) mit der Axt, der dritte sticht (ihn) mit dem Speer, der vierte sticht (ihn) mit einem Pfeil mit festem Schafte' (623). A következő példában csak az első két névmás alany, a többi a ;rar elemmel főnévként és alanyul álló melléknévi igenév jelzője: őa-tdmMt kTn-n a-indrj kfial fiőárs, k nn tyé-nvr] kfial pöárs, k n-n ka-ip kaii, k n-n qerydp 13*