Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Kisebb közlemények - Beke Ödön: Finnugor jelentésegyezések 187
192 BEKÉ ÖDÖN -északi-lozvai átírásban közölte a szót, azért érdemes más nyelvjárásokból is idézni KANNISTO följegyzése alapján: AK. namtá0 l tgl'át, KK. namtál tolat 'an seinem Ringfinger' (Wog. Volksd. II, 346—347); P. nA^ntu'la kmUvmenJs nqémtnqA ka'ttuíqet pnqji 'er zog den Silberring von seinem Ringfinger ab' (uo. 200). HUNFALVY közli a 'névtelen-ujj' komi V L nimtem-üun (WICHMANN— UOTILA), udmurt nimtám, némtán cini (MUNKÁCSI), mordvin lemftemá sur, finn nimitön sormi (lív ni'mttimi sworm KETTUNEN), szamojéd nimdeda tea (NyK. II, 86, 459, MNyszet IV, 225),x továbbá több török nyelvből is. Nem említi azonban a chánti K. n em t a - p a'r\ (PAASONEN —DONNER)2 és a mari B lümd§mö párna (PAASONEN—SIRO) alakot. De megvan ez az elnevezés más nyelvekben is, pl. kalmük ner-uge %uryn (RAMSTEDT). Sőt indoeurópai (perzsa, szanszkrit), tibeti és más nyelvekben (FOGARASI, NyK. III, 387) is. A fiú szó mint kicsinyítő ,,Néhány permi névszóképző eredete" c. cikkemben (I. OsztKözl. III, 61) kimutattam, hogy a komi pián, pijan, piian 'Söhne, Knaben, Jungen, Kinder' eredetileg nem többes számi alak volt, hanem a pi 'Sohn, Knabe' kicsinyítőképzős alakja, s a permi nyelvjárásokban egyes számi jelentése is volt. Pl. WICHMANN—UoTiLÁnál P pija-n, pija-n 'Sohn', GENETznél KP pián 'Junges' (JSFOu. XV, 1 : 26). A keleti-permi nyelvjárásban ez a pián valósággal kicsinyítő képzővé vált; pl. pu-pián 'kleiner Baum, Báumchen' (26), bed-pián 'Stöckchen, Stábchen', nel-pián 'kleines Mádchen' (24; a kőr-pian 'Renntier' már ugyanazt jelenti, mint a kör 'előtag' (12); a vir-pián 'wildes Tier' szónak a vir 'Blut' szóval való kapcsolata (31) homályos. KERTÉSZ MANÓ (MNy. VII, 293) rámutatott arra, hogy a finnugor nyelvekben az állatok kicsinyeinek nem volt eredeti nevük, hanem az anyaállat nevéhez a fiú szót fűzték hozzá, pl. a magyarban csukafi(ú), darufi, hattyúfi, lúdfi, tyúkfi, kecskefi, nyúlfi, rókafi, szarvasfi stb. A manysiban azonban nemcsak az állatok kicsinyeinek nevében van meg a TJ. V. LU. pü, TÖ. peü, K. p0, P. püp, FL. Szo. p'iy 'Sohn, Knabe; Junges' {KANNISTO, Wog. Vok. 109) szó, hanem fiatal fák, facsemeték nevében is. Pl. É. nárjk-pV, KL. hi%-pü 'vörösfenyőcsemete' (MUNKÁCSI, VNGy. II, 672), K. %aut-pV 'jegenyefenyőcsemete' (uo. 641, 567), %ál-pV 'nyírfa fiatalja, nyírfacsemete' (638, 567), uípa-pV 'cédrusfenyőcsemete' (718, 567); AK. nólpöp, KK. holp$ 'Pichta-Tannensprössling' (KANNISTO—LIIMOLA, Wog. Volksd. II, 424^ 425), AK. táripöfi, KK taripöfi 'Kiefernsprössling' (uo.), KK. taripöfi 'kleine Kiefer' (uo. 690, 27. jegyz.j; FL. k^aspif 'TajibHHK', 'Sandweide {Salix arenaria)' (vö. Szo mán %ás 'junge Salweide, die aus der Wurzel einer abgehauenen Salweide [aus dem Boden] spriesst' uo. 711, 35. jegyz.). Manysi KK dtld m 'lépés'' KANNISTO manysi gyűjtésének II. kötetében van ez a mondat: pöá'l otldm othmli, nérrl kugtti, pöá'l ö'tld m otfomli, sü'idl kugtti 'er tut einen Schritt, hinter ihm bleibt" ein Sumpf zurück, er tut einen Schritt, hinter ihm 1 A nyenyecben (jurákszamojéd, LEHTISALO) O úwmísédv 'namenlos; Ringfinger'. 2 Feltűnő", hogy KARJALAINEK sok nyelvjárást felölelő gazdag szótárában nincs meg ez az adat.
