Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Kisebb közlemények - Beke Ödön: A Szovjetunió népeinek régi pénzszámításához 185

A Szovjetunió népeinek régi pénzszámításához M. RASAJSTEN (MSFOU. LII, 255) mutatott rá először arra, hogy Oroszország £ok népe a 'mókus' jelentésű szót 'kopéka' jelentésben is használja.: A pénzszámításról magam is írtam többször (pl. NyK. LII, 296; LIV, 187), de egyikünk sem említette, hogy a 'mókus' szónak 'kopéka' jelentése megvan mordvinban is.* BTJBBICH—KOLJAGYENKOV—CIGANOV erzá-orosz szótárában (Moszkva, 1949) ui. két ur szót találunk, az egyiket 'mókus', a másikat 'kopéka, garas' értelmezéssel. Az utóbbi jelentés azonban csak a nyelvjárásokban használatos. Ez a jelentés szövegekből is igazolható. Pl. boja'r ta'rgas t'e'nge ve't'e wr o t i maksi'ng'e 'der Bojár zog für ihn fünf Kopeken heraus und gab sie' (PAASONEN, Mordwinische Volksdichtung III: MSFOu. LXXXIV, 319); boja'r vanv i fteje'di, koda' o%a~ ve't'e ur o la'wks, pek lamo' t'ikse' ra'mas 'der Bojár sah (sie) und lachte, weil Ocha mit fünf Kopeken (so) furchtbar viel Heu gekauft hatte' (uo.); o%a- sa'inge ve't'e wrotnen 'Ocha nahm die fünf Kopeken' (uo.). A két szó azonossága kétségtelen (vö. J. MAGISTE: Commentationes Balticae 137). Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy az idézett erzá-mordvin szótárban két aéo szót is találunk, az egyik jelentése 'fehér', a másiké 'rubel'. PAASONEN „Mordwinische Chrestomathie"-jának Glossar-jában csak az első jelentést közli: aio E, aksa M 'weiss; rein' (40. sz.). BUBBICH—POTAPKIN— IMJABEKOV moksa-orosz szótárában ((Moszkva, 1949) azonban az aksa szónak nemcsak 'fehér' értelmezése van, hanem 'rubel' jelentése is; pl. mzara á k Se t káíicendail 'cKojibKo pyŐJiéM Tbi ucTpáraji?' Ezt igazolják PAASONEN népnyelvi szövegei. Pl. E. jalga'é ta'rgas ze'pstenge a'So i ma'ksize 'da zog der Freund einen Rubel aus seiner Tasche und gab ihn' (uo. 323); ta'rgas t'e'nge peí a'é o, maksi'íe '(dann) zog er einen halben Rubel für ihn hervor, gab ihn' (uo. 320); me'jl'e ta'rgas ve't'e-a's o n lo'pa maksi'ze 'darauf zog er einen Fünfrubelschein hervor, gab ihn' (uo. 320). Nyilvánvaló, hogy a 'fehér' szó azért vehette föl a 'rubel' jelentést, mert ezüst pénz volt. A kazanyi-tatár akca 'pénz' is eredetileg ezüstpénzt jelenthetett, mert alapszava ak 'fehér'. Az akcsa előfordul a régi magyar nyelvben is, a NySz. a Müncheni-kódexből idézi 'quadrans; Heller' értelmezéssel. A szó megvan a csuvasban is oksa, uksa alakban, s innen való átvétel a mari oksa, oksa 'Geld' (RÁSANEN, Die Tschuw. Lehnwörter im Tscher., 159) és az udmurt wfos'o'Geld' (WICHMANN, Die tschuw. Lehnw. in den permischen Sprachen, 122), a tatárból pedig a má*hysi a%t'sa' stb. (KANNISTO, Die tatarischen Lehnw. im Wogulischen 49). Ellenben a mordvin M. aksa, E. aso 'weiss, rein; das Weisse im Auge, im Ei'; M. akhna * Említette azonban MARK: Fenno-Ugrica V/A. Tallinn. 1936. 8. 1. — A szerk.