Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Kisebb közlemények - Vértes Edit: A magyar „holmi” déli-chanti megfelelőjéről 179

A MAGYAR HOLMI DÉLI-CHANTI MEGFELELŐJÉBŐL 181 Idetartozik pl. m. bátyám-uram, cser. U3awm-Mbimm [bátyámék]' (V. M. VASZILJEV; idézi RAVILA: FUF. XXVII, 105) stb. ' A vizsgált szókapcsolat talán még nem összetétel, hanem állandó kifejezés formájában (s az NySz. 1. értelmezéséhez közelebbi jelentéssel) már PATKANOV szövegeiben is előfordul. FOKOS idézett nyelvtanában (90) L: metta %ot(a) alapalakot következtet ki, s idéz egy példát, amelyben mindkét tag személyragos: medeu %oteu, vejái patlá 'was wir besassen, wurde alles von ihnen genommen' (II : 164). Ugyanez a szókapcsolat előfordul csak a második tagon jelentkező személyraggal is: metta %oteu, tégna patld vejai id. (II: 162). Vö. még: metta %oteu patlá %ct5t 'das, was wir hatten, ist alles verkauft'. (II: 160).3 A példamondatok alapján az I. metta %ota szerkezetet és a Kr. mdtdgofe stb. szókapcsolatot minden bizonnyal a magyar holmi szó megfelelőinek tekinthetjük. Ezek a szerkezetek azonos finnugor elemekből, de a magyar és a chanti nyelv külön életében alakulhattak ki. Erre vall az a körülmény is, hogy más a tagok sorrendje a magyarban és a chanti példákban. Az I-i és a Kr-i jelentések alapján viszont 'holmi', 'áru', 'tulajdon' —>• 'ruhanemű holmi' -> 'ruhák' jelentésszűkülés feltételezésével a FD-i, AD-i és Cs-i adatok is a holmi pontos megfelelőinek tekinthetők.4 VÉRTES EDIT 3 Északi nyelvjárásból csak olyan példát ismerünk, amelyben a szóban forgó két kérdőnévmás lazább frazeológiai egységben fordul együtt elő : (REG.) muil köti jűmall 'mi baja lett' (OH. II, 358-9). [tkp. mije hogy (ill. mi) jött. VE.]. 4 HAJDÚ PÉTER

hívta fel a figyelmemet arra, hogy az ra-tömű kérdőnévmás egymagában is keresztülment az osztják-szamojéd tazi nyelvjárásban a 'valami' —» 'holmi' jelentésfejlődésen, vö. -mi 'Ding, etwas' (PROK. : UJb. XI/1 — 2. 94). Vö. magyar mi esetleges 'holmi' jelentésére a régiségben NYÍRI : MNy. XXXVII, 159—60.