Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Tanulmányok - Loványi Gyula: A Magyar Nyelvészet 3
. A MAGYAR NYELVÉSZET 13 A huszonnégy esztendős RIEDL SZENDE fejében „keit" tehát a Magyar Nyelvészet létesítésének gondolata!34 Valószínű, hogy az első német nyelvészeti szemlék alapítása adta az impulzust RIEDL SzENDÉnek. De föltehető, hogy — akárcsak HUNFALVY-nál — Schott és Boller hatásának* is része volt elgondolásainak kifejlődésében. Az újságcikken kívül azonban semmiféle adat sem áll rendelkezésünkre. Az Akadémiai Könyvtár és a Széchényi Könyvtár kézirattárának Hunfalvy- és Riedl-levelekben szűkös gyűjteménye — az Egyetemi Könyvtárban egyáltalán nincsenek ily levelek — nem ad erre nézve útbaigazítást.. A Magyar Nyelvészetben sem történik említés RIEDL szerepéről, azokban az értekezésekben sem, amelyekben HUNFALVY RIEDL munkáival foglalkozik. Hogy személyes érintkezés eredménye lett volna a folyóirat alapítása, ennek nem nagy a valószínűsége. Talán HiTNFALVYnak 1910-ben a poprádfelkai Tátra-múzeumban őrzött, kilenc csoportból álló kézirati hagyatéka" adhatna bővebb fölvilágosítást (vö. MNy. VI, 232).30 A gondolat tehát RIEDL SZENDÉÓ, a megvalósítás HUNFALVYÓ. AZ említettem újságcikkben azt is mondja HUNFALVY, hogy „Riedl úré ez érdem: enyim a fáradság és a költségpótlás s több kellemetlenség". De hogy a folyóirat létrejöttét RIEDL is HUNFALVY teljesítményének tekintette, erre következtethetünk RiEDLnek Prágából 1858. július 9-én HUNFALVYIIOZ intézett leveléből. Benne kijelenti RIEDL: ,, . . . kann ich nicht umhin, vor allém Andern Ihnen meine grosse Freudé einerseits über die, durch die ungarische Akademie auch für die Zukunft gesicherte Existenz36 Ilire s37 braven Magy. Nyelvészet auszudrücken" (Akad. Kéziratt.: M. irod. lev. 70). 34 RIEDL SZENDE, a kitűnő tudós és szerény ember, 1854-től 1860-ig a prágai német egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára volt. A tanszéket az 1850 óta Prágában működő SCHLEICHER kezdeményezésére állították föl, s SIMONYI szerint (PallasLex.) Grillparzernek, a nagy költőnek ajánlására RIEDL SzENDÉvel töltötték be. Az öreg költő és a fiatal tudós közötti kapcsolatra nézve nem sikerült fölvilágosításhoz jutnom. Grillparzer sem levelezésében, sem naplójában nem említi RiEDLt (vö. CARL GLOSSY und AUGUST SAUER : Grillparzers Briefe und Tagebücher). RIEDL 1860-ban a pesti egyetemen az Összehasonlító nyelvészet magántanára, 1864-ben a német nyelv és irodalom helyettes, 1866-ban ny. rendk., majd rendes tanára lett (SZENTPÉTERY : i. m. 443, 451, 452, 494, 537). A prágai tanszéket politikai okokból kellett elhagynia. Az Akadémia lev. tagjává választotta. 1873-ban, korai elhalálozásának évében, az a megtiszteltetés érte, hogy az Akadémia őt kérte föl emlékbeszéd megtartására Grimmről és Sohleicherról. (Róla nem tartottak emlékbeszóde.t). — Mint apróságot megemlítem, hogy az Akadémiának 1858. dec. 15-én tartott nagygyűlése Boppot 20, Schottot 19, de Grimmet csak 17 szavazattal választotta külföldi lev. tagjává (Akad. Kéziratt.: Nagygyűl. jegyzők.). — Az első magyar tanszéket Ausztriában 1806-ban a .bécsi egyetemen állították föl ; MÁRTON JÓZSEF töltötte be mint rendkívüli — és fizetés nélküli — tanár. Utódot sem MÁRTON, sem RIEDL nem kapott, így a két magyar tanszék hamarosan megszűnt. 35 HUNFALVY kézirati hagyatékának közzétételére mindmáig — halála után 65 esztendővel — nem került sor, pedig a nálunk őrzött kevés levél is kívánatosnak mutatja a publikálást. — LAKÓ GYÖRGY ezzel összefüggésben szíves volt figyelmeztetni, hogy — a finnek foglalkoztak HUNFALwnak finn nyelvészekkel -folytatott levelezésével (vö. WICHMANN YRJÖ : Paavali Hunfalvyn suomalaista kirjeenvaihtoa. Váhaisiá kirjelmiá LIII., 1923). 36 A ,,gesicherte Existenz1 ' csak annyit jelentett, hogy az Akadémia, amint láttuk, előfizetett a MNyszet 50 példányára. Ez azonban nem szüntette meg a HUNFALVY említette „költségpótlást". — RIEDL német nyelvű leveléhez megemlítem, hogy ugyancsak Prágából — évszám megjelölése nélkül — ízes magyarságú levelet intézett LISZNYAY KÁLMÁNIIOZ (SzéchKtár : IrodLevélt.). 37 Én ritkíttattam.
