Nyelvtudományi Közlemények 58. kötet (1956)
Tanulmányok - II. A) Fokos Dávid: A névragozás történetéből 61
80 FOKOS DÁVID si-uízi wrDdAnri i ke A iirmar} Aáüdf yard A §rjgdm ki A tlndT) uo A ti erf' AdAa A soyndm keA tiridr) u o A ti soy§ptdAA(iA (PÁPAY, ÉÖM.'lOO) 'erre azután az egy kötélre kötött hét rénbikájukat oldott kötél drága helyén (tkp. 'hely- oda') eloldozzák, szabadon maradt (?) kötél drága helyén nekem adják'. unt-vöje xörerj rlt tut ömést (PATK. II, 90) 'ein Rentier liegt im gedeckten Boote' (tkp. 'a csónak — ot t'). sörom-püm kut'erj tat tette pöndct (uo. 82) 'er legte trockenes Heu in den wurmstichigen Mittelraum (des Bootes)' (tkp. 'a ladikköz - itt'). murj aneu pwqéda jem-vÖL% ana totta öméstet (uo. 124) 'bei unserer Mutter in einer silbernen Schüssel liegen sie da'. Ehhez PATKANOV megjegyzi: ,,st[att] anena". jümut édem jümén ur tégde %öytet (uo. 196) '[zu d e m] Traubenkirschen erzeugenden Traubenkirschenh ain dahin liefen sie'. j emén t ö r t o % ludajot (uo. 26) '[in den] heiligen Tör fielen sie' (pontosabban a Szójegyzék 68. lapján: 'in den heiligen Tör, dahin fiel er ein'). PATKANOV meg is jegyzi (II, 82), hogy ,,in der ostjakischen Poesie ersetzt oft der Wortstamm die casus obliqui; besonders oft kommt dieser Fali vor den Adverbien des Ortes vor." L. még PATK.—FUCHS 53: ,,Ebenso wird manchmal die Kasusendung vor einigen Adverbien (besonders vor den Adverbien des Ortes: togot' 'dahin', tégét' 'hierher', totta 'dórt' usw.) weggelassen; z. B. murj aneu purjéda jem-vdx-üna totta öméstet 'bei unserer Mutter in einer silbernen Schüssel liegen sie da' II, 124. (Hier steht ána totta statt anena; totta hat hier sozusagen die Funktion einer Postposition.)" Ide kívánkozik még a következő, névmással kapcsolatos kifejezés: Nüm-igena %ö%tai, tagldem sö%-%éreten ádimli, vegden %ötem %ujer}en tln ed en tagamat (PATK. II, 78—80) 'Nüm iga lief herbei, ergriff den Ledersack, den sie (sich gegenseitig) zuwarfen, und schleuderte ihn den beiden Mánnern hin, als ihnen die Kraft ausging*7 (tlneden dativus; ,,%ujenen tineden steht für yujer\ena tlneden 'den Mánnern, ihnen' oder nur Xujerjena". (L. PATK.—FUCHS 78.) Ez a szerkezet, amely véleményünk szerint az előbbi fejezetben tárgyalt ragtalan határozókkal összehasonlítva a névragozás szempontjából a fejlődésnek egy újabb fázisát jelenti és a mi problémánk tisztázásában igen fontos szerepet játszik, nemcsak a fgr. (és a török) nyelvekben ismeretes; kimutatható — úgy látszik — a szamojédból is: erdei Maik. t g, j nnv ka'ri j3it rj i r pa'kkarjet (LEHT. 141) 'dórt tauchte [der Vogel] k%"rl unter das Wasser' (tkp. ott — víz-a 1'). És mennyire jellemző és az idézett szerkezeteinkre emlékeztető az a mondat, amelyet egy ujgur feliratban olvasunk: «>£*! ü[gü züg] a r qa r bagi tosi and a ár qamis altin fja Jnda 8^[ll a p] kácd^m (RAMSTBDT: Zwei uigurische Runeninschriften, JSFOu. XXX/3, 25) 'den Irtisch-Fluss, dórt wo der Arqarbas, unterhalb des Er-Kamysch setzte ich auf
