Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)

Tanulmányok - Lakó György: Északi–manysi nyelvtanulmányok 14

ESZAKI-MANYSI NYELVTANULMÁNYOK 49 Kettős szám * 1. személy Nom. MeHKU menki mi magunk (ketten) 2. személy ménki málnai Nom. H3HKÜ nenki ti magatok . (ketten) 3. személy nenfyi neínoi Nom. mdHKU tenki ők maguk (ketten) Többes szám 1. személy tenki tolnai Nom. MÜHKÜ mánki mi magunk 2. személy manki manói Nom. HCLHKU nánki ti magatok 3. személy nanki nanoi Nom. manKU tánki ők maguk tanki tánüi M e g j e g y z esek 1. A Szo. egysz. 1. sz. elat.-abl. amoinaml ismét csak a puszta -l (régi) ablativusragot tartalmazza, eltérően az É., a Szi. és az irodalmi alaktól, amelyekben a főnévragozásból ismert esetrag jelentkezik. 2. Az egysz. 1. személyben a fenti ámkem alak mellett egy további nyomatékosító -k elemmel bővült nom.-acc. amkkem 'én magám, én egyedül stb.' alak is előfordul; ehhez vö. Szó. (FUF. XXVIII, 47) amkkéem. Igeragozás Az igéknek cselekvő és szenvedő ragozásuk van. A szenvedő igető képzője: -/5. A cselekvő ragozás ismét kétféle: alanyi és tárgyas. Az alanyi ragozás alakjai a cselekvő személyét és számát jelölik meg. A tárgyas ragozás alakjai a cselekvő személyén és számán kívül a cselekvés tárgyának meghatározottsága^ és számát is kifejezik. Az egyes számú tárgy jele (az első és a második személyben) -Z, a kettős számúé -y, a többes számúé -n. Mind a cselekvő (alanyi és tárgyas ragozású), mind pedig a szenvedő igének egyes, kettős és többes számú alakjai vannak. Igemódok, a) Jelentő mód. Külön módjele nincs, b) Feltételes mód. Jele: -nuft-. c) Felszólító mód. Egyszerű és összetett alakjai vannak. Az egyszerű alak ma már csak a 2. személyben használatos; külön mód jele nincs. Az összetett alakok a fios partikulából és a jelentő mód megfelelő alakjából állnak, pl. fios jdlil 'járjon!', fiosjaleyt! v. fiosjaleyit! 'járjanak Y,^OSÖQU! 'legyen!', 4 Nyelvtudományi Közlemények LVII