Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)

Tanulmányok - Lakó György: Északi–manysi nyelvtanulmányok 14

JESZAKI-MANYSI NYELVTANULMANYOK 37 Nom. Loc. Lat. Elat.-abl. Translat. Instr.-com Nom. Loc. Lat. . Elat.-abl. Translat. Instr.-com 1. Nyelvmesterem szerint a kettős és a többes számú translativus nem használatos, ill. azonos alakú az egyes számú translativussal (vö. ROMB. 357). Ennek ellenére a maiiéi ktsz. translativusaként az egyes számúval azonos mansijiy mellett a mansijiyiy alakot is közölte. Ez bizonyára új alakulat a többi ktsz. eset analógiájára. Keletkezését annak a körülménynek köszönheti, hogy ezen -i végű szónak a ktsz. jele előtt mutatkozó töve különbözik az egyes számitól, s így a kettős számú és az egyes számú esetek alaki megkülönböztetésére irányuló törekvés könnyen létrehozta a fenti alakot. 2. ROMBANGYEJEVA (357) szerint a ktsz. instr.-com. az irodalmi nyelvben csak egy alakú, s végződése -mbíA. MUNKÁCSI (VNyj. 9—10) csak arról tesz említést, hogy ,,a birtokos alakokon bővebb -tél rag fejezi ki az instrumentális viszonyt s átviteleit". Lehetséges, hogy az irodalmi nyelv a birtokos személyragos paradigmából vette a -tdl, -tíl végződést a ktsz. instr.-com. ragjául. A ktsz. instr.-com. ragja ma tehát különbözik ezen eset egyes és többes számi ragjától (ROMBANGYEJEVA szerint nem is csak az irodalmi nyelvben, hanem a szigvai nyelvjárásban is). AHLQVIST (Gramm. 140) szerint a ktsz. instrumentálisnak igen gyakran -tel végződése („Anhangspostposition") van a kondai nyelvjárásban is; MUNKÁCSI (VNyj. 193) megjegyzi, hogy a kondai nyelvjárásban -télmg csat^ lakozik nemcsak birtokosragos alakokhoz, hanem „némely ragozatlan névszóhoz is". Két példából ítélve, a szigvai nyelvjárásban ktsz. instr.-comitativusként a ktsz. locativus is előfordul. Locativusnak eszközhatározói funkcióban való használata önmagában véve könnyen érthető, vö. KLEMM, Magyar tört. mondattan 190. ';' 3. Ügy látszik, a pakcp típusú szavak kettős számában a ktsz. y-je -t előtt néha *-re változott: pakfiiit (loc), pakfíiittl (instr.-com.). ^ pakfiin (lat.) Kett ős szám Skölay Skölay t Skölayn Skölaynil mansijiy martéi jiyn mánsijiyndl pákftif pakfiiit pákáin pakfíinil Skölay Skölay tol Skölay't (mansijiy \ mansijiyiy mánsijiy't pakfiiy pák^itű Több 3 s szám Skölüt Skölajtt Skölatn Skölatnü mansit mánsitn mánéitndl pákfidt pákfott pakfidtn pákfidtndl mint az Skölatl egyes számban maiiéi ti pakfidtl Megjegyzések