Nyelvtudományi Közlemények 56. kötet (1955)
Tanulmányok - Lipták Pál: Jankó János vizsgálatai a Közép-Ob melléki chantik között 97
Jankó János vizsgálatai a Közép-Ob melléki chantik között JANKÓ JÁNOS 1898 nyarán, ZICHY JENŐ oroszországi expedíciójának keretében, a gazdag és nagy jelentőségű néprajzi anyaggyűjtésen1 felül értékes embertani anyagot is gyűjtött. Oroszország múzeumaiban egy éven át végzett lelkiismeretes kutató munka után nagy etnográfiai iskolázottsággal és jó orosz nyelvtudással felfegyverkezve vágott neki a Közép-Ob és mellékfolyói mentén lakó chantik néprajzi és embertani tanulmányozásának. Kitűzött tervét töretlen energiával, úgyszólván maradéktalanul végrehajtotta. A szibériai folyókon való utazásra alkalmas, lakófülkével is felszerelt nagy csónakon járta be — nem csekély testi megpórbáltatások közepette — a Demjanka, Irtis, Ob, Szalim, Nagy-Jugán és részben a Kis-Jugán vidékét. Minthogy a chantik települései (melyeket az oroszok jurtáknak neveztek, szemben az oroszok lakta szelo-val) a folyók mentén helyezkednek el, csónakon utazva érhetett el legtöbb eredményt az aránylag szűkre szabott idő alatt. Az élő chanti lakosság mérésén felül értékes koponyagyűjteményt is hozott haza. Ez utóbbiakon végzett vizsgálat eredményeiről már volt alkalmam beszámolni,2 JANKÓ JÁNOS élőkön végzett adatfelvételezésének értékelését ezúttal végzem el kéziratos naplójából fennmaradt adatai3 alapján. A vizsgálati anyag JANKÓ 125 embert vizsgált meg, ezek közül 60 chantit részletesebben (20 fejméret, 25 testméret) mért meg. Sajnos, nagy részüket nem a mai technikával vette fel; minthogy ezek nehezen értékelhetők, a függelékben mellékelt táblázatokban (V—VIII. táblázat) csak azok szerepelnek, amelyek MARTIN előírásainak, legalább is részben, megfelelnek. Néhány alapvetően fontos méret hiányát — mint pl. az arcmagasság, felsőarcmagasság, járomívszélesség. — nagyon érezzük. Aránylag nagy a testméretek száma, ezek közül csak a legfontosabbakat közlöm. Kívánatosnak látszik mégis valamennyi felvett méretet legalább is felsorolni; ezek itt következnek. A fej JANKÓ által felvett méretei (az általa közölt sorrendben és elnevezéseinek meghagyásával): fej hossza, fej szélessége, fej kerülete, vertex—glabella, vertex—orrsövény, vertex—fogpont, vertex— állcsúcs, vertex—fülnyílás, vertex—hetedik nyakcsigolya, külső szemzúg—-távolság, belső szemzúg-távolság, orr hossza, orr szélessége, orr magassága, fül hossza fül szélessége, szájnyílás szélessége, arccsont, állcsúcsok előállása, fülnyílás köze' 1 KOROMPAY B., Jankó János, a finnugor néprajzi kutatások úttörője: NyK. LV, 228-246. 2LIPTÁK P., MatepnaJibi no KpaHHOJioraH xaHTOB: Acta Ethn. Hung. I, 197—230. 3 JANKÓ J., Oroszországi naplója (kézirat), 2 füzet. — A Magyar Nemzeti Múzeum, Néprajzi Múzeum Etimológiai adattára őrzi 4141 és 4142 számok alatt. 7 Nyel vtudományi Közlemények LVI
