Nyelvtudományi Közlemények 56. kötet (1955)

Kisebb közlemények - Kálmán Béla: Obi ugor-szófejtések 274

OBI-TPHOE SZÓFEJTÉSEK 275 mat ma is tartom. Cikkem végén úgy nyilatkoztam, hogy ,,mind az osztják, mind a magyar szó továbbra is az ismeretlen vagy bizonytalan eredetűek csoportjába tartozik" (i. h. 257). MUNKÁCSI kéziratos szótári anyagában most rábukkantam a chanti szó pontos manysi megfelelőjére: ,,É. puti TOJiCTafl, >KHpHafl KHiiiKa' [vastag, zsíros bél]: sali-p., lü-p., mis-p." A felsorolt összetételekből világos,, hogy a nagyobb állatok (rénszarvas, ló, tehén) vastagbelére vonatkozik. A manysi ós chanti szó egymásnak hangalak és jelentés szempontjából egyaránt kifogástalanul megfelel. 3. Komi kurja 'Bucht'. A komi (WICHM.-UOT.) V., Sz., L., I., Ud. Jcurfa, P. kurja' 'Bucht' szót az említett szótár az oroszból származtatja. KALIMA (MSFÓU. XXIX, 10; FUF. XII, 158; XVIII, 29) — WESKE és mások nyomán — éppen fordítva, az orosz Kypbfl szót magyarázza a komiból. KALIMA, ugyancsak WESKE nyomán, összekapcsolja a komi szót kérdőjellel a finn kuru 'tiefe Furche, Vertiefung zwischen Bergen, Bergkluft; spitzige Ecke; kleine Bucht' szóval (FUF. XVIII, 29). Elfogadja az orosz szó komiból való származtatását és a komi-finn összevetést VASMER is (REtWb.). A szó finnugor eredetét erősíti meg egy eddig ismeretlen manysi adat,, amely MUNKÁCSI kéziratos szótári anyagában található: FK. kwáryd- 'Kypbfl, a folyó két oldalán elterülő posvány'. Ez nem lehet jövevényszó sem a komiból, sem az oroszból, mert az orosz és a komi &-ból a manysinak egyetlen nyelvjárásában sem lesz k- vagy %- veláris hangrendű szavakban sem. Az obiugorság egy részében a veláris hangrendű szavakban kimutatható k^>g, valamint a magyar k^> h változás idejére nézve megoszlanak a vélemények. SZINNYEI (NyH.7

23—4) az előző kutatásokra támaszkodva, úgy látszik, már a finnugor alapnyelvben tesz fel kétfajta k-t. LAZICZIUS (NyK. XLVIII, 371 — 2) és TorvoNEN (FUF. XXII, 145) szerint a ^-hangok kettéválása az ugor-korban történt meg, tehát az obi-ugor k >> %, m. k >• h változás ugorkori örökség. Ezzel szemben STEINITZ (FgrKons. 20—1) az obi-ugor nyelvjárások egy részében bekövetkezett k >• % változásról azt írja: ,,In den archaischen ostostj. und südwog. Dialekten gibt es noch heute nur ein einziges k-Phonem. Die Spaltung in 2 Phoneme k und x in ostj. S N sowie wog. N KU steht klar im Zusammenhang mit der relatív jungen Entwicklung des Vokalismus in diesen Dialekten — dem Verfall der Vokalharmonie und den damit verbundenen Verschíebungen und teilweisem Zusammenfall von hinteren und vorderen Vokalen, so dass früher durch den Vokal differenzierte Wortpaare nun durch den Konsonant differenziert wurden; vgl. z. B. ostj. V. kor 'Fuss' -kör 'gerade Flusstrecke', aber ostj. S kőr-yőr,, (i. m. 20). Ugyancsak STEINITZ említi (i. m. 21), hogy csak az északi és AK. manysi nyelvjárásban van külön k és % fonéma, a többiben, csak egyetlen k fonéma fordul elő, és ennek veláris hangrendű szavakban egyes nyelvjárásokban k variánsa is. Anélkül, hogy ezt a kérdést megkísérelném eldönteni, csak arra utalok, hogy orosz és komi jövevényszavakban a manysi nyelv kondai nyelvjárásaiban szókezdő helyzetben AHLQVIST, MUNKÁCSI és KANNISTO egyaránt k-t jelölnek, míg tatár jövevényszavakban és eredeti finnugor veláris hangrendű szavakban AHLQVIST q-t, MUNKÁCSI k-t (kh-t), KANNISTO A:-t ír. Példa komi és orosz jövevényszavakra: AHLQV. koales 'Semmel'; MUNK.. K. koáhs, káhs; KANN. (Vok, 134) KK. káals « or. 'KaJiaq'); MŰNK. K. 18*